Szervezeti és Működési Szabályzat
Galamboki Általános Iskola
8754 Galambok, Petőfi u. 2.
Elfogadás dátuma: 04-es verzió: ……………… |
Jóváhagyás dátuma: 04-es verzió : …………….. |
Készítette:
Szólák László |
1. Az intézmény
meghatározása:
1.1.Az intézmény neve,
címe, típusa:
Az intézmény neve: Galamboki Általános Iskola
Címe: 8754 Galambok, Petőfi S. u. 2.
8 évfolyamos Általános Iskola
1.2. Az
alaptevékenységekre és a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó jogszabályok
A feladatok ellátására és irányítására
a tevékenységekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül
kiemeltek a következők:
Közoktatási tevékenységekre:
·
2011. évi CXC Törvény a Köznevelésről
·
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
·
229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet
·
A közoktatásról szóló, többször
módosított 1993. Évi LXXIX törvény (Kt.).
·
A nevelési-oktatási intézmények
működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet.
·
A közoktatási törvény
végrehajtásáról szóló, módosított 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet.
·
A tanév rendjéről szóló mindenkori
miniszteri rendelet.
·
A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról
szóló 130/ 1995. (X. 26.) kormányrendelet.
·
A kerettanterv kiadásáról szóló,
módosított 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet.
1.3. Az intézmény fenntartója, jogállása, bélyegzői:
Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Az intézmény jogi személy
Az intézmény gazdálkodása:
1.4. Általános Iskolai
szakfeladatok.
852011 Általános
iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.) évfolyam
852012 Sajátos nevelési
igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.
évfolyam)
852021 Általános
iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
852022 Sajátos nevelési
igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.
évfolyam)
855911 Általános
iskolai napközi otthoni nevelés
855912 Sajátos nevelési
igényű tanulók napközi otthoni nevelése
562913 Iskolai
intézményi étkeztetés
562917 Munkahelyi
étkeztetés
( Részletesen az alapító okiratban.)
2.A működés rendje: a tanulóknak, alkalmazottaknak és a vezetőnek az
intézményben tartózkodásának rendje:
2.1.A tanulók fogadásának és intézményben tartózkodásának rendje:
a) Az iskola nyitva tartása: szorgalmi
időben munkanapokon reggel 7.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig,
de legkésőbb 17.00 óráig tart. A fenti időponttól való eltérést az iskola
igazgatója engedélyezheti.
b) Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a
nyitva tartás idején belül reggel 8 óra és délután 16 óra között az iskola
igazgatójának az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás
kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelők, a délután távozó vezető
után a napközis nevelő felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő
jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az
igazgató rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tartózkodik az iskolában,
az esetleges és szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik
tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.
c) Az iskolában a tanítási órákat a
helyi tanterv alapján 8 óra 10 perc és 13 óra 40 perc között kell megtartani. A
tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek közül az első két szünet
d) A napközis csoportok munkarendje a
délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez
igazodva kezdődik és 16 óra 45 percig tart.
e) Az intézményben reggel 7 óra 30
perctől, valamint az óraközi szünetekben tanári felügyelet működik. A
tantestület tagjai közül naponta 3 fő ügyeletes nevelő van, akik az ügyeleti
rend szerint látják el teendőiket. Az ügyeletes pedagógusok munkáját az
ügyeletes tanulók segítik, a tanulók ügyeleti beosztása heti váltásban
történik. Az ügyeletes nevelők kötelesek a rájuk bízott épületben (illetve az
udvaron) a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének,
tisztaságának megőrzését a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
f) A tanulók tanítási idő alatt csak az
osztályfőnök, vagy az órát tartó nevelő engedélyével a szülő személyes, vagy
írásbeli kérésére hagyhatják el az iskola területét.
g) Rendkívüli esetben - szülői kérés
hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató adhat engedélyt.
h) Ha a pedagógus tanmenet szerinti
tanulmányi sétára viszi az osztályt, illetve az osztályfőnök valamilyen iskolán
kívüli programra viszi tanulóit, azt az iskola vezetőjének kötelesek
bejelenteni.
i) A tanórán kívüli foglalkozásokat a
délutáni nyitvatartási idő végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak
indokolt esetben az igazgató engedélyével lehet.
j) A napközis bejáró tanulók pedagógus
kísérettel távoznak az iskolából a 16 óra 35 perckor induló autóbuszhoz. A
kísérő nevelők kijelölése a tanévnyitó értekezleten történik.
k) Az iskola a tanítási szünetekben a
hivatalos ügyek intézéséhez külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az
ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg a szabadságolást figyelembe
véve. A szünet megkezdése előtt az ügyeleti rendet a tanulók és a szülők
tudomására kell hozni. A nyári szünetben az ügyeleti rendet hetente kell
megszervezni.
l) Az iskola épületeit, helyiségeit
rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használó
felelősek:
·
Az
iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért
·
Az
iskola rendjének, tisztaságának megóvásáért
·
A
tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért
·
Az
iskolai SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
A tanulók az iskola
létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez
alól indokolt esetben az iskola igazgatója adhat felmentést.
m) Az iskola helyiségeit elsősorban a
hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek
külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat
nem zavarja.
1.1.
A
vezetők iskolában tartózkodásának rendje:
Az igazgató, valamint az
igazgató helyettes szorgalmi időben a kötelező foglalkozások alatt - 8 órától
16 óráig - feltétlenül az iskolában tartózkodik. Egyidejűleg csak kivételes
esetben lehetnek távol. Ilyen esetben az osztályfőnöki munkaközösség vezetője
köteles intézkedni. Az igazgatót hosszabb távolléte idejére az igazgató helyettes
helyettesíti. Az igazgat és az igazgató helyettes egyidejű távolléte esetére az
igazgató megbízást adhat az osztályfőnöki vagy az alsó tagozatos munkaközösség
vezetőknek az iskola vezetőinek átmeneti helyettesítésére..
1.2.
Pedagógusok
és egyéb alkalmazottak intézményben tartózkodásának rendje:
-
A
pedagógus az órarend szerinti órája előtt legalább 15 perccel korábban köteles
az intézményben tartózkodni. Az órarendje szerinti lyukas óráit lehetőleg az
iskolában kell töltenie, ezen idő alatt adminisztratív és egyéb oktatással
kapcsolatos feladatait látja el.
-
Az
egyéb alkalmazottak - technikai dolgozók - a munkaköri leírásukban szereplő
időpontoknak megfelelően tartózkodnak az iskolában munkájuk elvégzése céljából.
2. A pedagógiai munka belső
ellenőrzésének rendje
2.1.
A
pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
-
biztosítsa
az iskolai pedagógiai munkájának jogszerű (jogszabályok, a nemzeti alaptanterv,
a helyi tanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt)
működést,
-
segítve
elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét,
hatékonyságát,
-
az
igazgató számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok
munkavégzéséről,
-
adjon
megfelelő mennyiségű és minőségű adatot az iskola munkájával kapcsolatos belső
és külső értékelések elkészítéséhez.
2.2.
A
nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
-
Igazgató
-
Igazgató
helyettes
-
Munkaközösség-vezetők
Ezen felül az iskola
igazgatója jogosult
-
az
általa szükségesnek tartott esetekben - az iskola pedagógusai közül bárkit
előre meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére
kijelölni.
2.3.
Kiemelt
ellenőrzési szempontok a nevelő oktató munka belső ellenőrzése során
a) Pedagógusok munkafegyelme
b) Tanórák és tanórán kívüli
foglalkozások pontos megtartása
c) A nevelő-oktató munkához kapcsolódó
adminisztráció pontossága
d) A tanterem rendezettsége, tisztasága
e) Az osztályfőnöki munka eredményei,
tanórán kívüli nevelő munka
f) A nevelő és oktató munka színvonala a
tanítási órákon.
o
Előzetes
felkészülés, óratervezés
o
A
tanóra felépítése, szervezése
o
A
tanórákon alkalmazott módszerek változatossága
o
A
tanulók munkájának értékelése
o
A
tanulók munka és magatartás fegyelme
o
Az
óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítésére
o
A
sajátos nevelési igényű tanulók munkáltatása, fejlesztése.
2.4.
Az
egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését az
ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai
munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső
ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató felelős.
2.5.
A
pedagógiai munka tervezése a helyi tanterv és a NAT alapján tanmenetekben
történik, melyeket ellenőrzésre kötelesek benyújtani a pedagógusok minden
tanévben szeptember 15-ig. A tanmeneteket a munkaközösség vezetők javaslata
alapján az igazgató hagyja jóvá. A tanítási órák ellenőrzése magában foglalja a
tanmenetek megtekintését, a pedagógus tevékenységének értékelését, valamint a
tanulók füzeteinek és egyéb produktumainak megtekintését is.
3. A belépés és benntartózkodás rendje
azok részére akik nem állnak jogviszonyban a nevelési, oktatási intézménnyel:
Az iskola épületeiben és
udvarán az iskolai dolgozókon kívül csak hivatalos ügyet intézők és a
gyermeküket váró szülők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola
igazgatójától külön engedélyt kaptak. Az iskolában a szülők gyermekeiket az „A”
épület folyosóján várhatják, lehetőleg az utolsó foglalkozás befejezését
megelőző 5 percben. Idegenek csak a hivatalos ügyeik intézése alatt
tartózkodhatnak az intézmény épületeiben, a hivatali helyiségekben. Az érkező
idegeneket szünetekben az ügyeletesek igazítják útba. Más időszakban érkezőket
az iskolatitkár, vagy a karbantartók. Az iskola területére érkező szülők
illetve ügyet intéző idegenek belépését valamennyi iskolai dolgozó
ellenőrizheti.
4. A vezetők közötti kapcsolattartás
rendje, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet
szabályai:
4.1.
Az
iskola igazgatója felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért, az
ésszerű és takarékos gazdálkodásért, és dönt az iskola működésével
kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti
szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatása, élet és
munkakörülmények vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt
egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató felelős az
intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az iskola pedagógiai
programját.
4.2.
Az
igazgató feladatkörébe tartozik még és felel:
-
a
pedagógiai munkáért,
-
a
nevelőtestület vezetéséért,
-
a
nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű
megszervezéséért és ellenőrzéséért,
-
a
rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény
működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,
-
a
nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
-
a
nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
-
a
gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
-
a
szülői szervezetekkel, a munkavállalók érdekképviseleti szervekkel és a
diákönkormányzattal való megfelelő együttműködésért,
-
a
tanulóbalesetek megelőzéséért,
-
a
tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
-
a
pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért
Az igazgatóhelyettes
megbízását a tantestület véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja.
Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott
pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes
feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre
kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz.
4.3.
Az iskola igazgatósága
Az igazgató
közvetlen munkatársai - az igazgatóhelyettes, gazdasági vezető és az igazgató
alkotják az iskola igazgatóságát. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat
munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik.
Munkaköri leírásaik az SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók.
Az igazgató
közvetlen munkatársai tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az
intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az iskola egész működésére,
és minden alkalmazottjára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait,
észrevételeiket jelzik az igazgatónak. Az igazgatóság alkalomszerűen, a
feladatokhoz igazodva tartja megbeszéléseit.
4.4.
Az
iskola vezetősége
A vezetőség a vezetőkből
és a középvezetőkből áll. Ők irányítják, tervezik szervezik, ellenőrzik és
értékelik az iskolát. A középvezetők ellenőrzéseikről, tapasztalataikról
közvetlen vezetőjüknek - igazgatóhelyettes - számolnak be, kiemelkedő
jelentőségű ügyben az iskola igazgatójának. Az iskola vezetősége konstruktív
tantestület, véleményező és javaslattevő joga van, és dönt mindazon ügyekben,
amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja.
Az iskola vezetőségének
tagjai:
-
igazgató
-
igazgatóhelyettes
-
munkaközösség
vezetők
-
diákönkormányzat
vezető
-
közalkalmazotti
tanács vezető
4.5.
A
kiadmányozás rendje:
Az iskola által készített
és kiadmányozott anyagoknak tartalmaznia kell a 20/2012. (VIII.31.) EMMI
rendelet 85 § (’) bek. Alapján:
-
az
iskola nevét, székhelyét,
-
az
iktatószámot,
-
az
ügyintéző nevét,
-
az
ügyintézés helyét, idejét,
-
az
irat aláírójának nevét, beosztását
-
az
iskola körbélyegzőjének lenyomatát
Az iskolában jegyzőkönyvet kell
készíteni, ha azt jogszabály előírja, továbbá ha az iskola nevelőtestülete,
szakmai munkaközössége az iskola működésére, a tanulókra vagy a nevelő-oktató
munkára vonatkozó kérdésekben (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá
akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja.
4.6.
Az
iskola képviselete
A külső partnerek, szülők és a
fenntartó felé az iskolát az iskola igazgatója képviseli, intézi a hivatalos
ügyeket. Az igazgató ezen jogkörét esetenként - akadályoztatása idejére és
meghatározott ügyekben - az igazgató helyettesre vagy az iskola más
alkalmazottjára is átruházhatja.
5. Az igazgató akadályoztatása esetén a
helyettesítés rendje:
Az igazgató és az iskola
vezetőségének kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek és a konkrét
feladatoknak megfelelő rendszerességű.
Az iskolaigazgató helyettesítése:
Az igazgatót szabadsága, betegsége,
valamint hivatalos távolléte esetén igazgatóhelyettes beosztású vezetőtársa
helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos
intézkedésben kap felhatalmazást az igazgatóhelyettes.
A vezető helyettes helyettesítése:
Az igazgatóhelyettest távolléte esetén
az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. Az osztályfőnöki
munkaközösség vezetőt távolléte esetén az alsós munkaközösség vezetője
helyettesíti.
6. A szülői munkaközösség és a
kapcsolattartás rendje
6.1.
A
köznevelési törvény alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik és
kötelességük teljesítése érdekében az iskola működését és munkáját érintő
kérdésekben véleményezi, javaslattevő joggal rendelkező szervezet (Szülői
Munkaközösséget) hozhat létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési
rendjéről munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az
iskolában a Szülői Munkaközösség (továbbiakban SZM) működik, amely képviseleti
úton választott szülői szervezet. Az SZM-et a tanulók szüleinek több, mint 50
%-a választja meg, ezért ez a szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő
képviseletében, illetve az iskola egészét érintő ügyekben.
6.2.
A
szülői munkaközösség jogai:
A szülői munkaközösség
szótöbbséggel dönt:
- saját működési
rendjéről
- munkatervének
elfogadásáról
- tisztségviselőinek
megválasztásáról
A szülői munkaközösség
figyelemmel kíséri:
- a tanulói jogok
érvényesülését,
- a pedagógiai munka eredményességét
Ezeken túlmenően
véleményezi:
Az iskola pedagógiai
programját, SZMSZ-ét, Házirendjét, munkatervét, tankönyvrendelését. Véleményt
nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos
valamennyi kérdésben.
Képviseli a szülőket és a
tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésben.
6.3.
A
szülők belépésének és benntartózkodásának rendje
Az iskolában szervezett
pedagógiai munka folyik amely meghatározott munkarendhez (órarendhez) kötődik.
Legfontosabb cél ezen a területeken, hogy biztosítva legyen:
-
az
intézmény zavartalan működése az oktató-nevelő munka nyugodt feltételeihez szükséges
valamennyi körülmény
-
a
tanulók védelme,
-
az
iskola vagyonának megóvása.
Ezen célok megvalósítása
érdekében:
1/ A szülők a tanítás
ideje alatt az intézmény épületeiben nem tartózkodhatnak
2/ A tanítás kezdete
előtt gyermekét, csak az „A” épület bejáratáig kísérheti a szülő. Kivétel ez
alól az első osztályosok és szüleik, akik az osztályterembe kísérhetik
gyermekeiket, majd utána el kell hagyniuk az iskola épületét.
3/ Az utolsó tanóra vagy
a napközis foglalkozás befejezése előtt a szülők az „A” épület bejárata előtt
(rossz idő esetén az „A” épület folyosóján) várhatják gyermekeiket.
4/ A szülő a gyermekével
kapcsolatos hivatalos ügyeket az alább felsorolt időpontokban intézhetik:
-
adminisztráció
hétfőtől csütörtökig 8-12 óráig és 13-16 óráig
Pénteken: 8-12 óráig
-
étkezés
befizetés: a előre megadott fizetési rend szerint az iskolatitkárnál
5/ A tanulók
fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról tanév közben az előre
tervezett fogadóórákon (őszi és tavaszi). Szükség esetén tanév közben több
fogadóóra is tartható.
6/ A szülő a
pedagógusokat az iskola nyitvatartási ideje alatt, a tervezett pedagógus
lyukasórájában felkeresheti és gyermekével kapcsolatos információkat adhat,
kérhet.
6.4.
A
szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás
Egy-egy osztály
tanulóinak szülői szervezetével az osztályt vezető osztályfőnök közvetlen
kapcsolatot tart. Az iskolai szülői munkaközösség iskolával kapcsolatos
véleményét, javaslatát az SZM megválasztott elnöke juttatja el az iskola
igazgatójához.
Az iskola Szülői Munkaközösségét
az igazgató az éves munkatervben meghatározott időpontban (a tanév kezdést
követő 4. héten) összevont iskolai szülőértekezlet keretében tájékoztatja a
tanév feladatairól, valamint meghallgatja a szülők véleményét, javaslatát. A
Szülői Munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval.
7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, az
átruházott feladatok ellátásával kapcsolatos beszámolás rendje
A nevelőtestület az
iskola legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az iskola nevelőtestülete
nevelési és oktatási kérdésekben, a működéssel kapcsolatos ügyekben valamint a
köznevelési törvény más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési
egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
7.1.
A
nevelőtestület döntési jogkörrel rendelkezik:
-
a
pedagógiai program elfogadásáról,
-
az
SZMSZ elfogadásáról,
-
az
éves munkaterv elfogadásáról,
-
az
iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
-
továbbképzési
program elfogadásáról,
-
a
nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztásáról,
-
a
házirend elfogadásáról,
-
a
tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozó
vizsgára bocsátásáról,
-
a
tanulók fegyelmi ügyeiben,
-
az
igazgatói és igazgató helyettesi pályázathoz készített vezetési programmal
összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,
-
jogszabályokban
meghatározott más ügyekkel kapcsolatban.
7.2.
A
nevelőtestület véleményezési joga kiterjed:
-
az
iskolai felvételi körülmények meghatározásához,
-
a
tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
-
az
egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,
-
az
igazgatóhelyettes megbízása, megbízásának visszavonása előtt,
-
külön
jogszabályokban meghatározott ügyekben.
A nevelőtestület a feladatkörébe
tartozó ügyek előkészítése, vagy eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat
létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai
munkaközösségekre, diákönkormányzatra, szülői munkaközösségre. Az átruházott
jogkör gyakorlója tájékoztatni köteles a nevelőtestületet.
A nevelőtestület az alábbi jogait nem
ruházhatja át:
- pedagógiai program
- szervezeti és működési szabályzat
- házirend elfogadása
Az iskola nevelőtestülete állandó
jelleggel nem ruház át ügyeket. Erre alkalmi jelleggel a nevelőtestület
határozata alapján kerülhet sor. A feladatellátással megbízott beszámoltatásra
vonatkozó rendelkezéseket is az egyedi átruházási esetekhez igazodva kell
meghatározni.
8. Az iskola külső kapcsolatai
8.1.
A
külső kapcsolatok célja, formája és módja
Iskolánkban a feladatok
elvégzésére, a tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális feladatok
ellátására, a továbbtanulás a pályaválasztás érdekében, valamint halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzálása érdekében rendszeres kapcsolatot
tart fenn más intézményekkel és szervezetekkel. A vezetők, valamint a
pedagógusok rendszeres, személyes kapcsolattartásának formái és módjai:
-
közös
értekezletek,
-
szakmai
előadásokon és megbeszéléseken való részvétel
-
közös
ünnepélyek megszervezése, lebonyolítása
-
intézményi
rendezvények
-
hivatalos
ügyintézés levélben, e-mailban, vagy telefonon.
8.2.
Az
iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai:
a) A megfelelő szintű irányítás segítő
munkakapcsolatok
-
a
fenntartóval: KIK Nagykanizsai Tankerület
-
Magyar
Államkincstár Zala Megyei Igazgatósága
-
Zala
Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Igazgatósága
-
Kormányhivatal
-
Járási
Hivatal
b) Az eredményes oktató és nevelő munkát
segítő munkakapcsolatok:
-
Galamboki
Hagyományőrző Közalapítvány
-
Szivárvány
Központ (Nevelési Tanácsadó) Nagykanizsa
-
Tanulási
Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság
c) A tanulók egészségi állapotának
megóvását segítő munkakapcsolatok:
-
Háziorvos
-
Védőnői
szolgálat
-
Fogorvos
-
Galambok
SC
d) a tanulók veszélyeztetettségének
megelőzését segítő munkakapcsolatok:
-
A
beiskolázási körzet önkormányzatának
igazgatási előadója
-
Zalakaros
Kistérség Többcélú Társulás Szociális Alapellátó Központ Családsegítő és
Gyermekjóléti Szolgálat
-
Galambok
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
-
Zalakarosi
Rendőrőrs, iskola rendőr
A munkakapcsolatok megszervezéséért,
felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel
rendszeres kapcsolatot tartanak az iskola pedagógusai, elsősorban az IPR
munkacsoport vezetője, óvoda-iskola átmenet munkacsoport vezetője,
osztályfőnöki munkaközösség és az alsó tagozatos munkaközösség vezetője.
9. Ünnepélyek, megemlékezések,
hagyományápolás
Az ünnepélyekre és megemlékezésekre a
műsorokat a tanévnyitó ünnepélyen kijelölt, a tanév rendjében rögzített
pedagógusok állítják össze, és tanítják be.
9.1.
Iskolai
megemlékezések:
-
Aradi
vértanúk napja (október 6.)
-
Kommunista
és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.)
-
Holokuszt
áldozatainak emléknapja (április 16.)
-
Nemzeti
összetartozás napja (június 4.)
A megemlékezéseket, ha tanítási napra
esik az adott napon reggel 8 órától tartjuk.
9.2.
Iskolai
ünnepélyek:
-
Tanévnyitó
ünnepély (szeptember 1.)
-
Nemzeti
ünnep (október 23.)
-
Karácsonyi
ünnepély (december utolsó tanítási napja)
-
Nemzeti
ünnep (március 15.)
-
Tanévzáró
ünnepély (utolsó tanítási nap)
Nemzeti ünnepeinkre összeállított
ünnepélyekre az ünnepet megelőző utolsó tanítási napon 12 órakor kerül sor.
Karácsonyi ünnepélyünket az év utolsó tanítási napján 18 órakor, a tanévnyitó
ünnepélyünket az első tanítási napon reggel 8 órakor, a tanévzáró ünnepélyünket
pedig a 8. osztályosok ballagási ünnepségét követően tartjuk meg.
Iskolánk hagyományait követve
hagyományápolási céllal rendezzük meg minden tanévben:
-
Adventi
ünnepvárás (4 alkalommal péntek reggel 8 órakor)
-
8.
osztályosok ballagási ünnepélye (a tanév utolsó tanítási napján)
Az iskola hagyományainak ápolása,
valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának
joga és kötelessége is. Az iskola szintén hagyományápolási célból iskolarádiót
működtet.
10.
Szakmai
munkaközösségek
A köznevelési törvény szerint
legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Ezen előírás
betartásával iskolánkban az alábbi két munkaközösség működik:
- Alsó tagozatos munkaközösség
- Osztályfőnöki munkaközösség
A szakmai munkaközösségek tervező,
szervező és ellenőrző munkáját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendlet 118. §-a
szabályozza. Ennek megfelelően a fenti két munkaközösség döntési kompetenciája
az alábbiakra terjed ki:
- működési rendjének és
munkaprogramjának összeállítása,
- szakterületén belül a
nevelőtestület által átruházott kérdésekről,
- iskolai tanulmányi versenyek
programjáról
A munkaközösségek szakterületüket
érintően véleményezik az iskolában folyó pedagógiai munka eredményességét és
javaslatot tesznek a továbbfejlesztésre.
A munkaközösségek véleményét szakterületüket
érintően a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendeletben szabályozott kérdésekben ki kell
kérni. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület
tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy az igazgató
döntése alapján. Iskolánkban az alábbi munkacsoportok működnek:
- Minőségbiztosítási munkacsoport,
- Óvoda-iskola átmenet munkacsoport,
- IPR munkacsoport
Az együttműködés rendje éves
programban rögzített és alkalomszerű, a problémákra, konkrét feladatokra
koncentráló.
A munkaközösségek éves munkaterv
szerint végzik tevékenységüket. Az éves munkaterv elkészítésének határideje:
augusztus 30. Elkészítése a munkaközösség vezető feladata, elfogadásáról a
munkaközösség, jóváhagyásáról a nevelőtestület dönt. A munkaterv megvalósulásáról,
az éves munka értékeléséről beszámoló készül a tanév végi tantestületi
értekezletre, ahol a munkaközösség vezetők értékelik a tanév munkaközösségi
munkáját.
11.
A
tanulók rendszeres orvosi felügyeletének ellátása
11.1. A tanulók rendszeres egészségügyi
felügyelete és ellátása érdekében a fenntartó megállapodást köt a helyi
háziorvossal az iskolaorvosi teendők ellátására.
11.2. A megállapodásnak biztosítania kell:
-
A
tanulók ellátását rendelési időben
-
A
kötelező védőoltások beadását a tanulóknak
-
A
tanulók egészségügyi állapotának felmérését, ellenőrzését, szűrését az alábbi
területeken:
o
Fogászati
szűrés évente egy alkalom (a körzeti fogszakorvos végzi megállapodás alapján)
o
Belgyógyászati
vizsgálat évente egy alkalom
o
Szemészet,
hallásvizsgálat évente egy-egy alkalom
A területileg illetékes védőnő évi
legalább két alkalommal elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági
szűrővizsgálatát.
A szűrővizsgálatok idejére az iskola
nevelői felügyeletet biztosít.
12.
Intézményi
védő-óvó előírások
12.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető
feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük
megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ha bármely iskolai dolgozó észleli,
hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek közvetlen veszélye fennáll, a
szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni.
12.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a
tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan:
-
Minden
dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzatot,
valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
-
Minden
tanév első tanítási napján osztálykeretben az osztályfőnököknek balesetvédelmi
és tűzvédelmi oktatást kell tartaniuk.
-
Az
ismeretek elsajátítását vissza kell kérdezni. Ha az osztályfőnök meggyőződött,
hogy a tanulók elsajátították a védő-óvó előírásokat, akkor az oktatásról a
tanulók aláírásával jelenléti ívet kell felvenni.
-
A
szaktanárok minden tanév első szaktárgyi óráján ismertetik a tantermekben a
tanórákon elvárható és betartandó előírásokat.
Az oktatásról ebben az esetben is jelenléti ívet kell készíteni.
-
A
nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti
beosztásuk alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan
figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset és tűzvédelmi megelőzési
szabályokat a tanulókkal betartatni.
-
Az
iskola igazgatója a karbantartók bevonásával az egészséges és biztonságos
munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen
ellenőrzi.
12.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a
tanulóbalesetek terén.
A tanulók felügyeletét
ellátó nevelőknek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét
esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
- a sérült tanulót
elsősegélyben kell részesíteni az iskolatitkári irodában elhelyezett
elsősegélydobozban elhelyezett eszközök segítségével. Ha szükséges tanulóhoz
haladéktalanul orvosi segítséget és/vagy mentőt kell hívni.
- a balesetet, sérülést
okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, vagy erről az
iskola igazgatóját értesítenie kell.
- minden tanulói
balesetet, sérülést, rosszullétet jeleznie kell az iskola igazgatójának.
Ezen feladatok
ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell
vennie.
12.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos
iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:
-
A
tanulóbalesetet az előirt nyomtatványon nyilván kell tartani. A nyilvántartás
elkészüléséért az iskolatitkár és a balesetkor jelenlévő nevelő felelős.
-
A
három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki
kell vizsgálni és a balesetről az előírt formanyomtatványon jegyzőkönyvet kell
felvenni, amelyből egy példányt a fenntartónak, egy példányt a kiskorú tanuló
szülőjének át kell adni. Egy példány pedig az iskola irattárába kerül.
-
A
súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A baleset
kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személyt
kell bevonni.
13.
Rendkívüli
esemény esetén szükséges teendők
13.1. az iskola működésében rendkívüli
eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a
nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola
tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét veszélyezteti. Rendkívüli
eseménynek minősül többek között:
-
Természeti
katasztrófa (villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, szélvihar, stb.)
-
Tűz
-
Robbantással
történő fenyegetés
13.2. Ha az iskola bármely tanulójának,
vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodók biztonságát
fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal
közölni az iskola igazgatójával.
13.3. A rendkívüli eseményről azonnal
értesíteni kell:
-
fenntartót
-
tűz
esetén a tűzoltóságot
-
robbantással
történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
-
személyi
sérülés esetén a mentőket,
-
egyéb
esetekben az esemény jellegének megfelelően a katasztrófavédelmi szerveket.
13.4. Rendkívüli esemény észlelése esetén
az igazgató, vagy más az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az
épületben tartózkodó személyeket a „tűzvédelmi tervben” leírt módon értesíteni
kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni az épület kiürítéséhez. A
tanulóknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt helyre
történő kíséréséért, a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére éppen
akkor foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület
kiürítése során különösen ügyelni kell a „tűzriadó tervben” leírt szabályokra.
13.5. Az igazgatónak, vagy az intézkedésre
jogosult más felelős vezetőnek az épület kiürítésével egyidejűleg gondoskodni
kell az alábbi feladatokról:
-
a
kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
-
közművezetékek
elzárásáról
-
az
elsőssegélynyújtás megszervezéséről
-
a
rendvédelmi, illetve katasztrófavédelmi szervek fogadásáról és
tájékoztatásáról.
13.6. A rendkívüli esemény miatt kiesett
tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott tanítás nélküli napon
(szombaton) be kell pótolni.
14.
Pedagógiai
program nyilvánossága
Az iskola pedagógiai
programját az intézmény honlapján hozzáférhetővé teszi az érdeklődők részére. A
pedagógiai program papír alapon az igazgatói irodában kerül elhelyezésre. Az
érdeklődők az iskola nyitvatartási idejében az igazgatói irodában
megtekinthetik, illetve vele kapcsolatos kérdéseiket az iskola igazgatójának
feltehetik. A pedagógiai program egy példánya a nevelői szobában lévő pedagógus
gépen is hozzáférhető.
15.
A
6. pontban szabályozva van.
16.
Az
iskolában a tanulókkal szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás
16.1. Az iskolában folytatott tanulói
fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi
eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a
kötelezettségmegszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, a
résztvevő felek közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
16.2. Egyeztető eljárás lefolytatásának
szabályai:
-
Az
egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett fél
valamint a kötelezettségszegéssel gyanúsított tanuló vagy kiskorúak esetén szüleik egyetértenek.
-
Az
egyeztető eljárás lehetőségére fel kell hívni a résztvevők, illetve kiskorúak
esetén szüleik figyelmét.
-
Az
egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés
kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül lehet írásban kérni.
-
Ha
az egyeztető eljárás eredményes, és az erről szóló írásos megállapodást a felek
bemutatják, akkor a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásának idejére, de
legfeljebb 3 hónapra fel lehet függeszteni. Ha ezen idő alatt a sérelmet
elszenvedő fél, vagy kiskorú esetén szülője nem kéri a fegyelmi eljárás
folytatását a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
-
Ha
az egyeztető eljárás lefolytatását a felek nem kérik, vagy ha az egyeztető
eljárás nem vezet eredményre a fegyelmi eljárást le kell folytatni.
16.3. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért
- a technikai és személyi feltételek biztosításáért - a tanulók esetében az
osztályfőnöki munkaközösség vezetője, dolgozókat érintő eljárásban az iskola
igazgatója a felelős.
16.4. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú
személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő
fel elfogad.
16.5. A fegyelmi eljárás lefolyatása
Ha az egyeztető eljárás
eredménytelen volt, vagy el sem indult a fegyelmi eljárást le kell folytatni. A
fegyelmi eljárás részletes szabályait a Nkt. 58-59. §-ai, valamint a 20/2012
(VIII.31.) EMMI rendelet 44-61. §-ai szabályozzák. A felelősségre vonás
eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók.
17. Az elektronikus úton előállított
papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje
Az elektronikusan
előállított papíralapú nyomtatvány akkor hiteles, ha tartalmazza:
a) az iskola nevét
b) oktatási
azonosító számát
c) címét
d) megnyitásának és
lezárásának időpontját
e) az igazgató
aláírását
f) az iskola
körbélyegzőjének lenyomatát
18. Az
elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési
rendje
Az iskolai nyomtatványok az oktatásért felelős
miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával a személyiségi, adatvédelmi
és biztonsági követelmények megtartása mellett elektronikusan is előállíthatók
és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt
nyomtatott formában is elő kell állítani és meg kell őrizni. Az elektronikusan
előállított és az előző pontban foglaltak szerint hitelesített papíralapú
dokumentumokat a hagyományos úton keletkezőkkel megegyező módon kell kezelni.
19.Az
igazgatói hatáskörök átruházása
Az Általános Iskola igazgatója -
egyszemélyi felelőssége érvényesülése mellett - a következő hatásköröket
ruházhatja át külön megállapodás alapján:
a)
a képviseleti jogosultság köréből:
·
az intézmény képviseletét egyes
esetekben az igazgató helyettesre.
b)
az utalványozási jogkört akadályoztatása esetén az igazgató
helyettes gyakorolja.
c)
munkáltatói jogköréből:
·
a közalkalmazotti jogviszony
létesítése és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat
az igazgató helyettesre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak
tekintetében
20. Az iskola működésével összefüggő kérdések.
20.1. Az intézmény munkarendje:
Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti
jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza.
(A tanulók munkarendjét a
mellékletben található házirend tartalmazza.)
20.2. A közalkalmazottak munkarendje
A nevelési-oktatási intézményben
alkalmazottak körét és végzettségi követelményeit a 2011.évi CXC. Törvény 2. és 3. melléklete rögzíti.
a, A pedagógusok munkarendje
A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti
és a helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg. A konkrét napi
munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény
vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített órarend (foglalkozási rend)
függvényében.
A pedagógus a tanítási, foglalkozási
beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás
nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles
megjelenni.
A pedagógus a munkából való
rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az
adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni az igazgatónak, vagy
az igazgató helyettesnek, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A tanmenettől
eltérő tartalmú foglalkozás megtartását a tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgató engedélyezi.
A hiányzó iskolai pedagógus köteles
hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhoz, vagy helyetteséhez eljuttatni,
hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanuló számára
a tanmenet szerinti előrehaladást.
A pedagógus számára - a kötelező
óraszámon felül - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy
esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja a
munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után.
Az intézményi szintű rendezvényeken a
pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.
Pedagógus saját intézményének
tanulóit magántanítványként nem taníthatja.
b, a technikai dolgozók
munkarendje
A nem pedagógus közalkalmazottak
munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény
rendelkezéseivel összhangban - az igazgató állapítja meg az intézmény
zavartalan működése érdekében.
A törvényes munkaidő és pihenőidő
figyelembevételével az igazgató helyettes is javaslatot tehet a napi munkarend
összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának
kiadására.
Az iskolában a dolgozók évi
szabadságát az iskolában igazgató helyettes adja ki, és tartja nyilván a törvénynek megfelelően.
20.3. A tanév helyi rendje
A tanév szeptember 1-től a következő
év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az iskolában az ünnepélyes
tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be.
A tanév, illetve nevelési év helyi
rendjét, programjait az alkalmazotti értekezlet határozza meg a tanévnyitó
értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek.
A tanévnyitó értekezleten döntenek:
-
A
nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai
program, stb.)
-
Iskolai,
szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról és a tanítás,
nevelés nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról.
-
A
tanórán kívüli foglalkozások formáiról
-
A
nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok
létrehozásáról
-
Az
éves munkaterv jóváhagyásáról
A tanév helyi rendjét, az intézmény
rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az
első tanítási héten ismertetik a tanulókkal,
az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.
Az intézmény belső rendszabályait
(házirendjét) ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban. Az
első osztályosok beiratkozásakor minden beiratkozott tanuló szülőjét is
megilleti egy példány a házirendből.
20.4. A Családsegítő és
Gyermekjóléti Szolgálattal való
kapcsolattartás állandó formái
A jelzőrendszer működtetése az alábbiak szerint:
1.) A hátrányos és veszélyeztetett
tanulók névsorának összeállítását követően a névsor megküldése a Gyermekjóléti
Szolgálatnak.
2.) Kapcsolatteremtés az
osztályfőnökökkel. Jelzés az iskola gyermekvédelmi felelősének kiemelkedően
negatív jelenségekről, esetekről.
3.) Szükség esetén írásos jelzés a
gyermekvédelmi felelősön keresztül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé.
(Ez azonnali jelzést jelent.) A tett intézkedésről visszajelzést kérünk.
4.) Ehhez kapcsolódóan találkozás
kezdeményezése az érintettek részvételével(Családsegítő és Gyermekjóléti
Szolgálat, osztályfőnökök, iskolavezetés, ifjúságvédelmi felelős jelenlétében.)
5.) Konkrét esetekben esetmegbeszélés a
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat,
illetve az Általános Iskola kezdeményezésével, amelyen részt vesznek a
megbeszélendő probléma természetétől függően az alábbiak:
-
Családsegítő
és Gyermekjóléti szolgálatvezető
-
Önkormányzat
gyámügyi előadó
-
Háziorvos
-
Védőnő
-
Általános
iskola igazgató
-
Általános
iskola gyermekvédelmi felelős
6.) A gyermekvédelmi felelős
tájékoztatása a tantestület tagjainak az
esetmegbeszélésekről ( elsősorban az érintett nevelőkre vonatkozóan).
20.5. IPR munkacsoport
A több tanéven keresztül
működő munkacsoport tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy
alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az IPR vezetőjét az igazgató
nevezi ki. Az IPR munkacsoport feladatai:
Az alsó és
felső tagozatos nevelők tevékenységének összehangolása, irányítása a
képesség-kibontakoztató foglalkozások szervezése, a végzett munka
dokumentálásának elkészítése, szakértővel történő elfogadtatása.
21.. Tanórán kívüli foglalkozások
21.1. Az iskolában a tanulók számára
az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres
foglalkozások működnek:
a) napközi
b) egyéb tanórán kívüli foglalkozások
- szabadon választott foglalkozások
§ Kommunikáció 5-8. osztály
§ Számítástechnika 1-8. osztály
§ Testnevelés 5-8. osztály
-
Továbbtanulásra
felkészítő foglalkozás német nyelvből 7-8. osztály
-
Felzárkóztató,
fejlesztő foglalkozások BMT-s tanulók részére 1-8. osztály
-
Rehabilitációs
foglalkozások SNI-s tanulók részére 1-8. osztály
21.2. Az iskola lehetőséget biztosít művészeti
iskolai képzésre is. Telephelyként működik a szegedi székhelyű „Táltika
Művészeti Iskola” szervezésében színjáték tanszak.
21.3. A napközi otthon működésére
vonatkozó általános szabályok:
a) A napközibe történő felvétel a
szülő, vagy a tanuló kérésére történik
b) A napközi működésének rendjét a
napközis nevelők csoportja dolgozza ki
c) Napközis foglalkozásról való
eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a
napközis nevelő engedélyével
21.4. Az egyéb tanórán kívüli
foglalkozásokra vonatkozó szabályok:
a.) A tanórán kívüli foglalkozásokra
való jelentkezés - a felzárkóztató, fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások
kivételével - önkéntes. A felzárkóztató foglalkozásra a tanulókat képességeik
és tanulmányi eredményeik alapján a tanítók és a szaktanárok jelölik ki,
részvételük a felzárkóztató foglalkozáson kötelező.
A fejlesztő és rehabilitációs
foglalkozásokon a szakértői vélemények figyelembevételével az érintett tanulók
részvétele kötelező. A rehabilitációs foglalkozásokat gyógypedagógus vezeti.
b.) A tanórán kívüli foglalkozásokra
a tanulóknak az előző tanév május 31-ig előzetesen jelentkezniük kell a
következő tanév tervezhetősége érdekében. A tanórán kívüli foglalkozásokat az
iskola tantárgyfelosztásában szerepeltetni kell.
c.) A tanórán kívüli foglalkozások
közül a szabadon választott foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, a
foglalkozások előre megtervezett tematika (tanmenet) alapján történnek. A
foglalkozásokról a vezetőknek naplót kell vezetni.
21.5. Az iskola nevelői, szülői, az
igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára tanítási időn kívüli időben
túrákat, kirándulásokat szervezhetnek.
21.6. Az iskola a tehetséges tanulók
fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket,
vetélkedőket szervezhetnek, illetve vihetnek el mások által szervezett
versenyekre. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért
és kíséréséért a szaktanárok, tanítók felelősek.
21.7. Az iskolában szervezett
versenyek, valamint a mások által szervezett versenyekre történő nevezésekről a
nevelőtestület dönt, azt a tanév munkatervében fel kell tüntetni.
22.1. A Nkt. 48 § (4) bekezdése és a
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120 §-a rendelkeznek a tanulóközösségeket és
a diákönkormányzatot érintő kérdésekben
a) Az iskolai diákönkormányzat élén a
működési rendjében meghatározottak szerint választott diák önkormányzati
képviselők állnak. A tanulókat a DÖK képviseli, munkáját az iskolai
diákmozgalmat segítő tanár (DÖK vezető) támogatja és fogja össze.
b) Az iskolagyűlés az iskola
tanulóinak legmagasabb fóruma. A DÖK a diákközgyűlésen - évente két alkalommal
- gyakorolja véleményezési jogát. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik
tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai
megjegyzéseit. Diákközgyűlések közötti
időben az igazgatót előre egyeztetett időpontban bármilyen problémával
felkereshetik a megválasztott diákképviselőt.
c) Az iskola igazgatója napi
kapcsolatot tart a DÖK vezetővel. A DÖK a működéshez az iskola helyiségeit,
annak berendezését használhatja összejövetelei, tanácskozásai alkalmával. A DÖK
a rendezvényeihez az iskola költségvetéséből szükség esetén anyagi támogatást
kaphat. A támogatásról a nevelőtestület véleményének kikérése után a
költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével az igazgató dönt. Az iskolai
diákönkormányzat feladatainak ellátáshoz saját bevétellel is rendelkezhet
(papírgyűjtésből, jótékonysági rendezvényekből, bálból, stb.). A saját
bevételek felosztásáról a DÖK dönt.
23. Legitimáció
23.1. Az Iskolai Szülői Munkaközösség egyetértő nyilatkozata.
Az Iskolai Szülői Munkaközösség a Szervezeti és Működési Szabályzat
módosítást megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért, a módosítást
javasolja.
Galambok, 2013. március 18.
…………………………………
Gerencsérné Kovács Mónika SzM elnök
23.2. A Diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata.
A Diákönkormányzat a
Szervezeti és Működési szabályzat módosítást megtárgyalta, az abban
foglaltakkal egyetért, a módosítást javasolja.
Galambok, 2013.03.18.
………………………………….
Szabóné
Hajdú Erika DÖK vezető
23.3. Az iskola nevelőtestületének egyetértő nyilatkozata.
A Galamboki Általános Iskola és Óvoda nevelőtestülete a
Szervezeti és Működési szabályzat módosítást megtárgyalta, az abban
foglaltakkal egyetért, a módosítást javasolja.
Galambok, 2013.03.25.
……………………………….
Szólák
László
Igazgató
Mellékletek:
1. sz. melléklet
Adatkezelési szabályzat
2. sz. melléklet
Munkaköri leírások