Pedagógiai program - Iskola Galambok

Olyan iskolára törekszünk, amely nyitott, kész megújulni, így gyorsan és hatékonyan tudunk reagálni az iskola-használók folytonosan változó igényeire, alkalmasak leszünk azok minél teljesebb kielégítésére. Az iskolai közösség által létrehozott értékekre és eredményekre építve, minden eddigi pozitív folyamatot megerősítünk és továbbfejlesztünk.

Alapelveink:

- Kompetencia alapú oktatás erősítése.

- Óvoda-iskola átmenet támogatása.

- Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás megszerzése.

- Képesség- és személyiségfejlesztés.

- A tudás és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása.

- Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat.

- Esélyegyenlőség biztosítása a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében.

- Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink integrált oktatása.

- Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása.

- Multikulturális tartalmak beépítése.

- Információs társadalomba történő sikeres beilleszkedés.

- javítsunk a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek életesélyein.

- közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen elősegítsük tanítványainkban az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítását, azonosulást ezekkel az értékekkel.

A célok elérése érdekében

- olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a felnőtt, a gyermek jól érzi magát;

- tisztelettudó, jól nevelt, társas kapcsolataikban kultúrált fiatalokat nevelünk;

- a gyerekekben tudatosítjuk nemzeti és a sajátunktól eltérő kultúrák tiszteletét;

- életmódjukat tekintve egészséges fiatalokat nevelünk;

- a személyes felelősségen alapuló környezetet óvó és kímélő magatartásra nevelünk;

- folyamatosan részt veszünk lakóhelyünk életében, közművelődési és sportéletében.

- a helytörténet, helyismeret keretén belül a tanulókat megismertetjük a hagyományos alpári mesterségekkel, a táj természeti értékeivel, a hangszeres népzene hagyományaival, erősítve az érzelmi kötődéseket;

- a pedagógus-továbbképzés az iskola egészének ügye, amelyben tudatosan és tervezhetően összhangba kerülnek az intézmény és a pedagógusok törekvései;

Ez az iskola elsősorban gyermekközpontú, ahol

- a diákjainkat önmagukhoz képest fejlesztjük (tehetséggondozó, felzárkóztató programokkal);

- diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

jól működik a tanár-diák kapcsolat; minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.

- a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük szervezésébe,

- ösztönző, az életkornak megfelelően kialakított iskolai környezetet biztosítunk, ahol a gyerekek szeretnek lenni;

- folytatjuk a hagyományőrző tevékenységeket, érdeklődési körüknek megfelelő tanórán kívüli foglalkozásokat (zene-, illetve művészeti iskola, szakkörök, versenyzési lehetőségek) biztosítunk.

1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az Európai Unió országaiban az unió valamennyi polgárát a változó és modern világhoz való gyors és hatékony alkalmazkodásra, valamint az aktív szerepvállalásra teszi alkalmassá a kulcskompetenciák birtoklása. Az oktatásnak alapvető szerepe van ezek megszerzésében. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Ezek a kulcskompetenciák:

· Anyanyelvi kommunikáció

· Idegen nyelvi kommunikáció

· Matematikai kompetencia

· Természettudományos és technikai kompetencia

· Digitális kompetencia

· Szociális és állampolgári kompetencia

· A hatékony, önálló tanulás

· Szociális és állampolgári kompetencia

· Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

· Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A kerettanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építünk. Az ezekhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai eszközök, módszerek kiválasztásakor a tanulócsoportok egyes fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadóknak.

Fő fejlesztési területek:

· Erkölcsi nevelés

· Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

· Állampolgárságra, demokráciára nevelés

· Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

· Családi életre nevelés

· A testi és lelki egészségre nevelés

· Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

· Fenntarthatóság, környezettudatosság

· Pályaorientáció

· Gazdasági és pénzügyi nevelés

· Médiatudatosságra nevelés

· A tanulás tanítása

Az iskola fontosnak tartja, hogy:

Az intézmény tartósan képes legyen a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére. Multikulturális tartalmak épüljenek be a nevelés-oktatás folyamatába. Az intézmény párbeszédet tudjon folytatni minden szülővel. Emelkedjen az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökkenjen az intézményrendszerben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.

Emelkedjen az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az országos kompetenciamérések eredményei javulnak.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.2.1. A pedagógusok személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai:

A tanulók erkölcsi nevelése

- A különböző műveltségterületekből a követésre alkalmas minták kiemelése

- A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése oly módon, hogy gyakoroltassa a segítő együttműködést

- Az alapvető erkölcsi értékek, a humanista értékrend megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása

- Az erkölcsi normák értelmi belátással, érzelmi azonosulással való elfogadtatása

- Az erkölcsi fogalmak pontosításával a morális gondolkodás fejlesztése

- Normatartás, belső kontroll kialakulásának követése

A tanulók értelmi nevelése

- a kíváncsiság öröklött motívumaiban rejlő energiaforrások kihasználása

szociális kommunikációs lehetőségek, széleskörű elfoglaltság

gazdag élmények, érdeklődés

alkotásvágy

- Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése

- Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése

- Mintákat adni az ismeretszerzéshez

- Tanulási szokások megalapozása, tanulási technikák megismertetésével

- A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása

- Optimális tanulási teljesítményvágy, igényszint kialakítása

A tanulók közösségi (társas kapcsolatra felkészítő) nevelése

- Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása

- A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, kapcsolatteremtő készség, segítőkészség kialakítása, tolerancia, empátia

- A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

- Az élő és élettelen környezet jelenségeire a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása

- Dominánsan pozitív érzelmi légkör kialakítása az iskolában, melyben a tanulók biztonságban érzik magukat.

- Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése

- A kitartás, a szorgalom, a fegyelmezettség, a céltudatosság kialakítása.

- A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése

- A hazaszeretet érzésének felébresztése

- Magyarságtudat, magyar cigányságtudat erősítése, identitás alapozása

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

- Az élő és élettelen környezet jelenségeire a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása

- Dominánsan pozitív érzelmi légkör kialakítása az iskolában, melyben a tanulók biztonságban érzik magukat.

Esztétikai nevelés

- Olyan szokások, minták, attitüdök, meggyőződések elsajátítását segíteni, amely az igényes esztétikai élmények keresésére és létrehozására késztetnek.

A tanulók akarati nevelése

- Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése

- A kitartás, a szorgalom, a fegyelmezettség, a céltudatosság kialakítása.

A tanulók nemzeti nevelése

- A szülőhely, a haza múltjának megismertetése

- A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése

- A hazaszeretet érzésének felébresztése

- Magyarságtudat, magyar cigányságtudat erősítése, identitás alapozása

- A kisebbség jogainak, kultúrájának, hagyományainak ismerete, tisztelete

A tanulók állampolgári nevelése

- Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése

- Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt

- Igény kialakítása a közösségi tevékenységre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre

- A demokrácia értékeinek megismertetése, a másság elfogadása

A tanulók munkára nevelése

- Az emberek által végezett munka fontosságának tudatosítása

- A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása

- Élethossziglan tartó tanulásra való felkészítés

· A tanulók testi nevelése

- A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése

- A napi mozgásszükséglet helyes kielégítésével hozza létre a mindennapok fizikai és szellemi terheléséhez szükséges fittséget.

- Egészséges életmód és egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása

- Szokások kialakítása.

1.2.2. Az osztályfőnök személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladata

- A tanulók életkori sajátosságainak figyelemmel kísérése - zavarfelismerés - Nevelési Tanácsadóba irányítás szülővel való kapcsolatfelvétel után - igazgató tájékoztatása.

- Nevelési szituációkat teremt, melynek során célzott személyiségfejlesztést végez.

- A tanulók énkép formálásában, önismeret fejlesztésében közreműködik.

1.2.3. A személyiségfejlesztés színterei

- A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra

- A tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása során valósuljanak meg elsősorban a személyiségfejlesztési feladatok

- Minden tanuló számára a neki megfelelő nevelés-oktatás, egyéni ütemű fejlődés lehetőségének differenciálással való biztosítását

Napközi otthon

- A kötetlenebb időkeret kihasználásával önálló tanulásra, információfeldolgozásra ad lehetőséget

- A játékkal, mozgásos tevékenykedtetéssel a tanuláshoz szükséges pszichés tulajdonságok kialakításának színtere.

- Feladata a pozitív énkép formálása a szituációk, nevelési helyzetek adta lehetőségek kihasználásával, nyugodt, biztonságos légkör megteremtésével

- Környezetesztétika, környezetvédelem iránti igény, és értékóvó magatartás kialakítása

- Szabadidős tevékenységek széles skálája lehetővé teszi az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások megerősítését, a mozgás megszerettetését, a konstruktív magatartás és tevékenységformák gyakorlását.

- Megalapozza a tanulási szokásokat

- Megismerteti a tanulási technikákat

- Rendezvények látogatásával hozzájárul a tanulók önművelődési igénynek megalapozásához, művészeti értékek megismertetéséhez, jó ízlésük, esztétikai érzékük alakulásához

A diákönkormányzat

- A diák önkormányzati tevékenység a tanulói jogok érvényesítésének, s az iskolai közélet gyakorlásának a terepe. A demokratikus nevelés alapja az iskola demokratikus légköre. A mai körülmények között elengedhetetlen, hogy a gyerekek megismerkedjenek a demokrácia fogalmával. Ezek az első lépések afelé, hogy megtanulják és gyakorolják állampolgári, „iskolapolgári” jogaikat. Ennek szoros tartozéka a hatékony kommunikáció, különböző nézőpontok megértése vagy egyeztetése, a magabiztosság és felelősségtudat.

- A diákönkormányzat munkája legyen sokrétű és széles spektrumon mozgó. A célok hosszú távú fejlődését is érintő. A tanulók szociális és állampolgári kompetenciájának fejlesztése is tapasztalati úton mintaközvetítéssel, programokon keresztül fejlődik. A DÖK, mint demokratikusan szerveződött érdekvédelmi csoport lehetővé teszi az együvé tartozás érzésének megélését.

- Az éves feladatok ellátása során a gyerekekben erősödik:-

a felelősségtudat

a célok önálló megfogalmazásának képessége

a megvalósításhoz vezető út megtervezése, kivitelezése

kreativitásuk

- A DÖK- nek feladata az is, hogy időközönként jutalmazza a kiemelkedő tanulmányi és sportteljesítményt elérő, illetve azokat, akik példaértékűen viszonyulnak a tanuláshoz és a közösségi feladatokhoz.

- A diákönkormányzat által szervezett gyermeknapon az iskola tanulói változatos, kreativitást igénylő és azt fejlesztő feladatokban vehetnek részt. A gyermeknap elsődleges célja a tanulóink „megünneplése, szórakoztatása” mellett az alábbi területek fejlesztése is előtérbe kerül:

kultúrált szórakozás igényének erősítése

közösségi élmény erősítése

a mozgás örömének erő

együttműködési képesség, kifejezőképesség erősítése.

Érdeklődési kör szerinti csoportok

Testnevelés szabadon választott foglalkozás:

- A testnevelés és sport sajátos eszközeivel járuljon hozzá a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak.

- Olyan fiatalokká váljanak, akik ismerik képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját.

- Ismerik és igénylik a mozgásos játék és versengés örömét.

- Megbecsülik társaik teljesítményét.

- Mozgásuk koordinált, esztétikus és kultúrált

- Felismerik a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit

- A rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik.

Művészeti nevelést erősítő foglalkozások.

- A tanulók saját lehetőségeik és korlátaik felmérése után vállaljanak feladatokat (énekkar, versmondás, díszletkészítés) az ünnepélyek lebonyolításában.

- A művészeti tevékenység során alakuljon ki pozitív esztétikai beállítódás, a szépre való fogékonyság, fejlődjön esztétikai ítélőképességük.

- A díszletek elkészítése során a diákok éljék ki alkotóvágyukat, kreativitásukat.

- A szereplések a közönség előtti megnyilatkozások önfegyelmet, koncentrációt kívánnak, ezzel növeljék a tanulók fegyelmezettségét, erősítsék az önbizalmukat.

- A felsorolt tevékenységek helyes önértékelés, jó irányú kritikai érzék, és árnyaltabb önkép kialakításához nyújtsanak segítséget.

Kommunikáció szabadon választott foglalkozás

- Fejlessze a problémaérzékenységet, nyitottságot, empátiát.

- Alakítsa ki a verbális és vizuális befogadás és alkotás képességét.

- Fejlessze a metakommunikációs képességet.

- Célozza meg a személyiség egészét, nyújtson olyan ismereteket, amelyekkel könnyebbé válik a reális énkép kialakítása, a beilleszkedés, a kapcsolattartás a világgal.

- Formálja a személyiséget a szövegalkotás kreatív eszközeinek megismerése által.

Számítástechnika szabadon választott foglalkozás

- Neveljen a társak iránti türelemre, toleranciára azáltal, hogy a különböző minőségi számítógépek használatában megegyezésre kell jutniuk

- Alakuljon ki a tanulókban az egymás iránti segítőkészség, a különböző mélységű ismeretekkel rendelkezők egymásnak való segítése által.

- Törekedjenek az egyéni feladatok megoldásánál arra, hogy a produktum szép és esztétikus legyen.

- Alakuljon ki az igényesség a munkájuk iránt.

A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatinak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák a HHH-s tanulók részére

A tanítási óra

Alkalmazott integrációt segítő módszertani elemek, tanulásszervezési módok.

A tanulók önálló - életkorának megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások.

A tanítási órán kívüli tevékenységek

- könyvtárhasználat

- napközis foglalkozás

- intézmény szinten szervezett programok

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

Az iskolai gyermekvédelmi munka fejlesztési feladatai

Szociális hátrányok enyhítése

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

Iskolánkban a teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a mindennapokban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Az egészségfejlesztés tehát egy átfogó, komplex folyamat, amely beépül az iskola egész oktatási-nevelési rendszerébe.

Az iskolai egészségfejlesztés figyelembe veszi a tanulók biológiai, társadalmi és életkori sajátosságait, s ennek megfelelően épülnek be a témakörök a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok kiterjednek a következő területekre:

- az egészséges táplálkozás

- személyi higiéné

- a mindennapos testnevelés, testmozgás

- a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére;

- a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzésére;

- valamint a baleset megelőzésre és az elsősegélynyújtásra

Az iskola törekszik az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre. Intézményünkben az önkormányzat által irányított közétkeztetés megfelel az előírásoknak.

Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a külső megjelenésnek, a személyi higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak.

Fontosnak tartjuk, hogy a mindennapos testnevelés által igénnyé váljék a tanulóknál a rendszeres mozgás, a helyes testtartás.

Elősegítjük a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogatjuk a tanulókat a környezethez való alkalmazkodáshoz, felkészítjük és megoldási stratégiákat kínálunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket.

Kiemelt figyelmet fordítunk a magatartási problémák, deviáns viselkedésformák megelőzésére, kezelésére, indokolt esetben együttműködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekvédelmi szervekkel és az iskola egészségügyi szolgálattal. Szükség esetén iskolapszichológus segítségét kérjük.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra), valamint délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Ezeket kiegészíti a helyi védőnő, valamint a Vöröskereszt és a Zalakarosi Mentőszolgálat képviselői által tartott gyakorlati órák tartása.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

· A tanulóink ismerkedjenek meg iskolai keretek között az alapvető elsősegély nyújtási módszerekkel és technikákkal.

· Tudjanak szükség esetén a bajba jutotthoz szakszerű segítséget hívni.

· Elősegítjük érdeklődő tanulóink részére elsősegély nyújtási versenyekre való felkészítést, versenyeztetést.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

a) Az elméleti ismereteket tanítási órák keretében sajátítják el.

b) A gyakorlati ismereteket tanórán kívüli foglalkozásokon, előadásokon külsős szakemberek vezetésével gyakorolhatják.

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.4.1. Közösségfejlesztés tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon.

Iskolánkban a közösségfejlesztés tanórákon az osztályközösségekben, valamint a szabadon választott foglalkozásokon az érdeklődési kör mentén szerveződött csoportokban folyik. Ezeket a tevékenységeget egészíti ki a DÖK keretében folyó közösségfejlesztés.

Általános feladatok (minden színtéren érvényesek):

- Közös jövő távlata fogalmazódjon meg

- Kösse össze őket a nagy erőfeszítést igénylő küzdelem, a valóságos megpróbáltatások sora

- Az iskolához való tartozást erősítsék az évről évre ismétlődő események, „szertartások”

- Szokássá vált viselkedésmódok könnyítsék meg az eligazodást a közösségben

- A közösség pozíciórendszere az ismert követelményekre épüljön

- Legyenek állandó és időszakos megbízatások

- A tevékenység eredményességéről minden tanuló kapjon visszajelzést

- Az értékelési rendszer legyen fejlesztő jellegű

- A társas viszonyokban keletkező konfliktusok megoldásában konszenzusra törekedjünk

- Kommunikációs kultúra középpontjában a véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei állnak

- Kommunikációs helyzetekben az együttműködésre törekvés legyen meghatározó, hogy minél kevesebb legyen a kilépés és kiközösítés

- Valósuljon meg az egyéni érdek ésszerű alárendelése a közösségi céloknak

- A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket

- A közösségek adjanak mintát a demokratikus állampolgári értékek és jogok érvényesítésére

- Harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a természeti és társadalmi környezettel

- Szociális érzékenység erősítése

A közösségi nevelés színterei:

a.) Az Iskolai Diák Önkormányzat, ahol az iskola tanulói gyakorolhatják a demokrácia alapvető feltételeit, a közösség képviseletének jogait és kötelezettségeit egyaránt.

b.) Osztályközösségek

Az osztályközösségek az iskola, mint szervezet egyik alapegysége. Közös célok és feladatok tartják össze. Tanulói aktivításra, együttműködésre épülő demokratikus elvek alapján szerveződő közösség kell, hogy legyen. Az egyén azokat a szerepeket tanulja meg benne, melyeket később a társadalmi hierarchiában használhat.

Minden osztályközösség rendelkezzen éves programmal, melyben az osztályfőnök pedagógiai szituációkat tervez.

1.4.2 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

A DÖK demokratikus választási szisztéma működtetésével, a tanulók érdekképviseletével, tanulóközösség jogosítványainak gyakorlásával, a diákközgyűlések és más fórumok lehetőségeinek kihasználásával az iskolai közélet terepeként működjön. Rendelkezzen éves programmal amely, az iskolaszintű közösségi rendezvények tervét tartalmazza.

1.4.3 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai tanórán kívüli foglalkozásokon:

Kommunikáció

- Elméleti és gyakorlati tudással felvértezett közösséget formál. Segít tanulni a közösségbe való beilleszkedés szabályait, az emberi

kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának eszközeit, a hatékony kommunikációt.

- Formálja a közösségi ízlést, a figyelmet. Hiteles információkat fogalmazzon meg az iskolarádió és az iskolaújság segítségével az

iskolaközösség számára.

- Hozzon létre olyan közösséget, melyben újságírói, rádiós műfajok elsajátítása mellett a hivatalos, közéleti stílus megismerésével fejlődik a kommunikációs képesség.

Számítástechnika

- Érezzék és tapasztalják meg a tanulók, hogy egy nagyobb iskolai rendezvény sikeréhez közös munkálkodásra van szükség.

- Kapjon szerepet munkájukban az egymásra utaltság és az együttműködés.

- Tudatosuljon a közösséghez tartozás érzése és felelőssége az iskolaközösségről való tudósítások által az iskolaújság szerkesztése kapcsán.

- A „mi” és az „én” tudata az ezt „mi” csináltuk, ebben „én” is részt vettem érzésén alapuljon, s ez örömmel töltse el a szerkesztő csapat minden tagját.

Testnevelés

- A csapatsportágakban alakuljon ki a többiekkel való együttműködés képessége és igénye.

- Tudjanak egymásért küzdeni.

- A sport révén olyan közösségek alakuljanak, amelyek a szabadságok adta keretek között mindent megtesznek a lehető legjobb eredmény eléréséért.

Művészeti csoportok

Az iskolai és a faluszinten megrendezett ünnepélyek megszervezésével és lebonyolításával a nagyközösséghez való tartozás érzését erősítse.

A közös feladatmegoldás (versválasztás, dalok megtanulása) lehetőség a magyar nyelv, a versek, a zene, az együtt éneklés örömének és szépségeinek felismerése és megélése, mint együttes élmény tartsa össze a csoportot.

a, Színjátszó szakkör:

A színjátszó szakkör célja a teljes személyiség formálása, az „ emberépítés”. Segít a kapcsolatfelvételben, a kapcsolattartásban, a közlési folyamat megkönnyítésében. A tanulók cselekvő, aktív részvételén alapul az itt folyó munka. Játékos gyakorlatok során ismerik meg önmagukat, társaikat, környező világukat egy-egy gesztus, hanglejtés, arckifejezés, viselkedés tükrében. A különböző élethelyzetekben elsajátíthatják a pontos, tiszta, kifejező közlést, fejlődik szociális és esztétikai érzékenységük, empátiájuk. Segítséget kapnak a közösségbe való beilleszkedéshez. A dramatikus játék emberi méltóság tiszteletére, önálló gondolkodásra, figyelő érzékenységre, alkotásra ösztönöz, felkelti a művelődés iránti igényt, új ismeretek befogadására predesztinál. A külvilág átélésének nyitottsága lehetővé teszi a belső világ feltárását is. A játék, a derű, a közösségi kohézió, az együttműködés, a jó légkör, az egymásra való odafigyelés segít abban, hogy a konfliktushelyzetek megoldásában gazdagabb tárházzal rendelkezzenek a tanulók. A nyilvános fellépések, szereplések önbizalmat adnak, erősítik a jóra való törekvés igényét, az adni akarás vágyát, az identitást, cselekvésre ösztönöznek. Ez a belső igény az élet minden területén kamatoztatható lesz.

b, Rajz szakkör:

Iskolánkban a rajzszakkör alsó- és felső tagozatban jól működik. Foglalkozásokon az életkori sajátosságokat figyelembe véve emeltebb szinten vizuális és művészeti oktatás folyik. Fontos szempont a tehetséggondozás.

Alsós csoport: 1-4. osztályos tanulók

Cél: Alkotó magatartás, személyiség fejlesztése. Kreativitás, felfedezés, alkotás öröme, sikerek és kudarcok elfogadása, gátlások leküzdése. Vizuális és művészeti ismeretek bővítése, más területek összefüggéseinek meglátása, kapcsolódása.

Felsős csoport: 5-8. osztályos tanulók

Cél: A fenti szempontok figyelembe tartása mellett, fontos a képi művelődés bővítése, képzelet gazdagítása. Magasabb szintű vizuális önkifejezés, Szépre és esztétikumra magasabb igény alakítása. Önértékelés fejlesztése. Kritika nevelő és építő szándékának elfogadása. Hagyományos és korszerű technikák megismerése, alkalmazása. Cigány művészet megismerése, értékelése. Igényesség kialakítása. Rajzpályázatokon sikeres részvétel.

1.4.4. Az iskolánkban a személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek is segítik:

Hagyományőrző tevékenységek:

· ünnepélyes tanévnyitó

· ünnepélyes tanévzáró és ballagás

· aradi vértanúk napja - iskolai szintű megemlékezés

· községi megemlékezés az 1956-os forradalmi eseményekről

· Mikulás - 1. és 8. osztályok között

· iskolai karácsonyi ünnepély

· iskolai farsang

· községi megemlékezés 1848. március 15-ről

· iskolai gyermeknap

· anyák napja - osztályszintű

· kistérségi iskolák között rendezett iskolai tantárgyi háziversenyek (pl: matematika fejszámoló verseny, stb.)

· Iskolabajnokság labdarúgás sportágban a felső tagozatos osztályok között

· Tanév végi atlétika iskolabajnokság az iskola tanulói részére

· Az elsősök fogadása - „Iskola csalogató” - óvoda-iskola átmenet segítése program megvalósítása. Nagyon fontos az óvoda és iskola közötti jó kapcsolat fenntartása, a szülőkkel való kapcsolattartás. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők és nagycsoportosok megismerhessék a leendő tanítójukat, az iskola tárgyi és személyi feltételeit, az iskola eredményeit.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

· a tanítási órákra való felkészülés,

· a tanulók dolgozatainak javítása,

· a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

· a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

· érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

· kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

· a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

· tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

· felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

· iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

· osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

· az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

· szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

· részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

· részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

· a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

· tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

· iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

· részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

· tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

· iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

· szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

· osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt - az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva - az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

· Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

· Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

· Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

· Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

· Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

· Szülői értekezletet tart.

· Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

· Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

· Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

· Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

· Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

· Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

· Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje.

Iskolánk vállalja:

· sajátos nevelési igényű tanulók (Ntv. 4.§ (12.) a/k )

· beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (Ntv. 4. § (12.) a/l )

· hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (Ntv. 4. § (12.) b ) integrált oktatását 1-8 évfolyamon.

Az integráció olyan nevelésszervezési forma, amely speciális nevelési szükségletű gyermekek számára az adott körülmények között lehetővé teszi, hogy a lakóhelyükön saját korosztályukba tartozó, hasonló eltéréseket nem mutató gyermekekkel együtt vehessenek részt az intézményes nevelésben. Az integráltan oktatott gyermek nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt azonos osztályban és csoportban történik.

Kiemelt figyelmet igénylő tanuló iskolánk esetében:

1.6.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek:

- sajátos nevelési igényű gyermek.

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek

1.6.2. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.

A sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek színterei iskolánkban:

· Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások

A sajátos nevelési igényű tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozásokat szervezünk. Az foglalkozásokat gyógypedagógus vezetésével a20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet. 138. § (2) - ben leírtak alapján az Nkt. 6. mellékletében leírtak alapján szervezzük meg.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek.

· Fejlesztő foglalkozások

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek illetve tanulók esetében fejlesztő foglalkoztatást biztosítunk szintén gyógypedagógus vezetésével a szakvéleményükben leírt óraszámok alapján.

1.6.3 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Iskolánkban a tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek az alábbiak:

- Sport, kulturális és tanulmányi versenyre felkészítő szakkörök megszervezésével és működtetésével az érdeklődő tanulóink felkészülhetnek a fenti versenyekre a szaktanárok és tanítók vezetésével.

- Ha tanulóink között a szaktanárok és a tanítók megfigyelései, észrevételei, valamint az érintett tanulóink által elért eredmények figyelembe vételével különösen tehetséges gyereket fedezünk fel iskoláink tanuló között, akkor ezen tanulónknak - a szülővel történő egyeztetés után - biztosítjuk iskolánkban a továbbfejlődési lehetőségét kis csoportos ( 1-3 fős csoportban) felkészítés keretében.

- Ha a különösen tehetséges tanuló kinövi az iskola személyi és tárgyi feltételeit szintén a szülőkkel történő egyeztetés alapján a továbbfejlődési lehetőségét szem előtt tartva új oktatási-nevelési intézményt javasolunk, ahol a tanuló töretlen továbbfejlődése biztosítható lesz.

1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

a. SNI tanulók nevelésére, oktatására vonatkozó célok:

Általános célok:

Segíteni az SNI tanuló beilleszkedését.
Biztosítani együtt haladásukat.
A szükséges tantárgyakhoz rendelhető feladatokkal, a tanult ismeretek rögzítésével, automatizálásával biztosítani a felzárkóztatást, a képességkibontakoztatást.
Megvalósítani a képesség- és személyiségfejlesztés harmóniáját: - has szükséges legyen elsődlegesebb a szociális, érzelmi, társadalmi kompetenciák fejtése a kongitív képességek fejlesztésénél.
Az SNI-s gyermekekkel differenciáltan, egyéni bánásmóddal kell foglalkoznia a pedagógusnak.

Konkrét célok:

Legyen megfelelő „énkép” és önértékelés, önszabályozás, magatartás
Ismerjék a közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, és alakítsák azokat képességeiknek megfelelően
Környezetükben képesek legyenek tájékozódni, tevékenykedni
Szociális- és kommunikációs képességeik a saját képességeikhez mérten lehetővé tegye az iskolai teljesítményben való haladást, fejlődést, azok megfelelő használatát.
Tegyenek szert bizonyos önállóságra, céltudatosságra és társadalmi szocializációt segítő képességekre
Döntési szituációban képes legyen dönteni.
Ismerjen meg, sajátítson el kompenzáló technikákat
A pszichikus funkciók meghatározott fejlődésével, ismereteik bővüljenek, hátrányuk csökkenjen, esélye legyen a továbbtanulásra.
Tanulja meg a gyermek, hogyan figyeljen oda másokra, fejlődjön interperszonális képessége.

b. SNI tanulók nevelése-oktatására vonatkozó feladatok:

A pedagógus eszköztára gazdagítása, amely kiterjed:

o a tanítási program változatos feldolgozására,

o a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére,

o a tananyag differenciált feldolgozására,

o az egyéni tanulás stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokra,

o a teljesítményszintek széles sávjának elfogadására,

o a tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sűrű érvényesítésére.

A kötelező tanórákon és speciális foglalkozásokon a tananyag elsajátítására, annak módszereire a szakvélemények, javaslatok figyelembe vétele.

A sajátos nevelési igényű tanulóinkat a nevelés-oktatás minden folyamatába aktív résztvevőként kell bevonni, alkalmazva az Irányelvek tantárgyi és tananyagtartalmi előírásait, a tanulók egyéni specializáltságait, fejlődési ütemét.

Kiemelt feladat tehát: minden gyerekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat meglátni és megkeresni. Az egyéniesített segítséget minden gyereknek meg kell adni, illetve minden gyereket képességei szerint kell terhelni.

Ennek megfelelően törekedni kell:

o A tananyag változatos feldolgozására.

o A teljesítményszintek széles sávjának elfogadására.

o A tanulók sokoldalú tevékenykedtetésére.

o Az egyéni stílus és ütem figyelembe vételére.

o Az együttműködő tanulás (csoport, pármunka, kooperatív tanulási technikák) kialakítására.

o A tananyag differenciált feldolgozására.

A tanítási órák kiemelt módszere a differenciálás, a tanulók egyéni képességeit és követelményeit fegyelembe véve.

1.6.5 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

a, A BTM- tanulók nevelésére,oktatására vonatkozó célok:

o Felzárkóztatás biztosítása, hogy a gyermek szellemileg, erkölcsileg és testileg egészségessé váljon.

o Sajátítsák el azokat a kulcskompetenciákat, amelyek megalapozzák az iskolai teljesítményt és a továbbtanulást.

o A másság, a különböző szokások, életmódok, kultúrák iránt nyitott és elfogadó tanulási környezet kialakítása.

o A közösség tiszteletére, az egyén és közösségi érdek összhangjára nevelés, hogy tartsák be a társadalmi együttélés szabályait.

o Törekvés:

- a különbözőségek, hátrányok kiegyenlítésére,

- az önálló tanulás képességének megszerzésére

- a korszerű műveltség közvetítésére

- a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítására

o Egyénre szabott nevelés, oktatás biztosítása, a pedagógiai munka korszerűsítésével, megújításával.

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKELKÜZDŐ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Részfolyamat (tevékenység)	Felelősségek D V E		Alkalmazott módszerek	Sikerkritérium, keletkezett eredmény	Határidő	Hibaforrás
1. A probléma észlelése		Of. Szakt.	Megfigyelés		Szept.	A probléma nem derül ki
2. Információcsere a gyerekkel kapcsolatba kerülők között		Of.	Megbeszélés	Felszínre kerülnek a gyermek problémái		Más-más szemlélet
3. Felmérés végzése, okfeltárás		Of, tanár, tanító, napközis	Beszélgetés, megfigyelés, figyelemvizsgálat	Reálisak a feltárt tények, pontos képet kapunk a gyermekről	Szept.30.	A gyerek ellenállása
4. Konzultáció a szülőkkel		Of.	Beszélgetés, tájékoztatás	Hasonló álláspont alakul ki a ped. És a szülő között	Szept.30.	Nem jut közös nevezőre a pedagógus és a szülő, vagy a szülő elzárkózik a probléma elől.
5. Jellemzés készítése a gyermekről és a szülői kérelem közös eljuttatása a Nevelési Tanácsadóba		Of. Szülő	Jellemzés Kapcsolatfelvétel a Nev. Tanácsadóval	A jellemzés a Nev. Tanácsadóba kerül, a gyermek problémájának megoldása úton van	Okt. első hete	A Nevelési Tanácsadó távolabbi időpontot tud a fogadásra biztosítani
6. A Nev. Tanácsadó vizsgálata, javaslata		Nev.tan.	Írásban adott jellemzés, szakvélemény	A Nev. Tanácsadó útmutatása alapján a ped. tevékenység folytatódhat
7. A javaslat alapján igazgatói döntés Alternatívák: A./ Egyéni foglalkozások, egyéni fejlesztési terv alapján B./ Felmentés bizonyos tárgyak tanulása alól C./ Magántanulói jogviszony engedélyezése D./ Felmentés kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól - osztályozó vizsgát tesz a tanuló E./ Egyéb			Megfontolás a tények alapján és döntés	A tanuló megfelelő pedagógiai ellátása		A szülő nem fogadja el a döntést
8. A magántanulók részére osztályozó vizsga megszerzése		Ig.h. Of. Szaktanár	Vizsgáztatás	A tanuló a következő évfolyamba léphet a sikeres vizsga után		Nem felel meg a tanuló az osztályozó vizsgán.

Az első évfolyamok esetén:

Részfolyamat (tevékenység)	Felelősségek D V E			Alklalmazott módszerek	Sikerkritérium, keletkezett eredmény	Határidő	Hibaforrás
1. Az első osztályok fejlettségének és szociális hátterének felmérése		o.f.	Ig.igh.	Megbeszélés Megfigyelés Felmérés Védőnői, orvosi vizsgálat	Feljegyzések A segítségre szorulók kiszűrése, a megfelelő teendők elindítása	Szept.	Hiányosak az adatok
2. A felmérés tapasztalatai alapján a kiszűrt tanulók Nev.Tanácsadóba való irányítása. Jellemzés elkészítése. A szülői kérelemmel együtt a jellemzés eljuttatása		O.f. Szülő		Eredmények összegzése Jellemzés készítése Kapcsolatfelvétel a Nev. Tanácsadóval	A ped. jellemzés és a szülői kérelem a Nev. Tanácsadóba kerül	Október 3. hete	Várakozási idő
3/1. A Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az igazgató dönt: A./ Mentesíti a tanulót az értékelés-minősítés alól - A gyermek együtt van az osztálytársaival és játékos formában készül fel a követelmények teljesítésére B./ Egyéni adottságokhoz igazodó továbbhaladást engedélyez - egy tárgyból - több tárgyból Egyéni fejlesztési ütem készítése Az első félévet követő hónapig az igazgató átváltoztathatja egyéni továbbhaladásra	Ig.	Of. Of.	Ig. Ig.h. Ig. Ig.h.	Megfontolás, döntés Szoktatás, fokozatos terhelés, játék, beszélgetés Döntés Ütemterv készítése: egyes évfolyamok végére teljesítendő követelmények meghatározása	A megfelelő pedagógiai folyamat beindul A gyermek felszabadult, elfogadja a helyzetet A döntés jótékony hatása érződik a gyermek fejlődésében, motíválja őt Elkészül az ütemterv	Október vége II. félév, február vége Márc.1.	A szülő visszautasítja a döntést. A gyermekre nem megfelelően hat. A gyermek nem tud vagy nem akar beilleszkedni, részt venni a folyamatban Elbizakodottság, visszaesés Túl kevés v. túl sok a feladat stb.

A TANULÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

Részfolyamat (tevékenység)	Felelősségek D V E			Alkalmazott módszerek	Sikerkritérium, keletkezett eredmény	Határidő	Hibaforrás
1. A probléma észlelése		o.f., tanár, tanító, szakt.		Megfigyelés		Szept. 2. hete
2. Konzultálás a tanulási nehézségekről az érintett tanulókkal kapcsolatban állókkal		o.f. szakt. Tanár, Tanító		Megbeszélés, egyeztetés	A tanulók motiválásának közös stratégiája		Nincs egyetértés
3. A felzárkóztatásra szoruló tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele, az ok felderítése, hiányosságok feltárása (A 2. és további alkalommal ismétlők is)		O.f. Tanító Tanár	Igh.	Felmérés	Naplóbejegyzés. Tudják a tanulók, kihez fordulhatnak segítségért	Szept.30.	Hiányos vagy felületes adatok
4. Konzultálás a szülőkkel		o.f. szak.t.		Beszélgetés, tájékoztatás	Közös álláspont alakul ki a szülők és a pedagógus között	Szept.30.	Nem ért egyet a szülő a felm. Eredményével és az abból leszűrt konklúzióval
5. A tanuló jellemzése és a szülői kérelem eljuttatása a Nev. Tanácsadó Rehabilitációs Bizottságához		o.f. szakt.	Ig.h.	Jellemzés Kapcsolatteremtés a Nev. Tanácsadóval	A jellemzés és a szülői kérelem a Nev. Tanácsadóba kerül	Október 1. Hete
6. A Nevelési Tanácsadó javaslata alapján az igazgató dönt: a./ Felmentés a kötelező tanórai foglalkozás alól b./ Mentesítés a készségtárgyak tanulása alól c./ Egyéni foglalkozáson való részvétel d./ Magántanulói jogviszony - Az iskola gondoskodik a tanuló felkészítéséről éredemjegyeinek megállapításáról - Amennyiben a tanuló 2 v. további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, akkor egyéni foglalkozáson is részt vesz. - 2 és további alkalommal ismétlők névsorának összeállítása - Időkeret meghatározása - Egyéni foglalkozások tervezése - Egyéni foglalkozások eredményességének megállapítása		o.f. tanító tanár Of. Ig. Of. Tanár Tanító Of. Tanító tanár	Igh. Ig. Isk.tit. Ig.h. Ig. Ig.h. Ig.	Döntés a Nev. Tanácsadó javaslata alapján Tanulásszervezés Egyéni foglalkozási terv készítése Az egyéni foglalkozási terv elkészítése	A tanuló megfelelő pedagógiai ellátása az igazgatói döntésnek megfelelően Megtörtént az egyéni foglalkozás tervezése A foglalkozás beindult Folyamatos a tanuló felkészítése Megtörténik az érdemjegyek megállapítása A tanuló az egyéni foglalkozás eredményeként sikeresen a következő évfolyamba lép	A Nev.Tan. javaslata után 1 héten belül A döntés után	A szülő nem ért egyet a döntéssel A tanuló nem vesz részt v. sokat hiányzik az egyéni foglalkozásról, ezért ismételni köteles

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

- A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérésének irányítása, nyilvántartása

- Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel és más pedagógusokkal, intézményvezetéssel, a Gyermekjóléti szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal, pszichológiai apparátussal.

- Az osztályfőnökökkel és az iskola igazgatóval együttműködve figyelemmel kíséri a tanulók igazolatlan hiányzásának alakulását, a törvényi kötelezettségeknek megfelelő jelentési kötelezettségek teljesítése a Járási Hivatal felé.

- A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökökkel való együttműködéssel, szükség esetén intézkedés megtétele.

A legvégső esetben a veszélyeztetett gyermek védelembe vételét elindító eljárás kezdeményezése.

Minden pedagógus feladata:

- A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérésében, veszélyeztető tényezők feltárásában való részvétel az alábbiak figyelembe vételével.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok (feltárásuk)

· Környezeti okok

a.) családi környezet:

- A család szerkezete (elváltak, gondozónál van a gyermek stb.)

- A szülő vagy szülők halála

- Nevelési hiányosságok

(gondozás hiánya, felügyelet hiánya, helytelen bánásmód, brutalitás, túlzott szigor, közömbösség, érzelmi kapcsolat hiánya a családban, kettős nevelés, stb.)

- Erkölcstelen családi környezet

(szülők, gondozók könnyelmű, felelőtlen életvitele, nemi erkölcs megsértése)

- Italozó életmód

- Bűnöző családi környezet

- Rossz lakásviszonyok

a.) Családon kívüli környezet:

- negatív hatású baráti kör

- bűnözőkkel való kapcsolat stb.

b.) A gyermek személyiségében rejlő okok:

- értelmi

- érzelmi visszamaradottság

- szociális,

- gátlásosság, szorongás, agresszivitás stb.

c.) Anyagi okok:

- A szülők munkaképtelensége

- Csökkent munkaképesség

- Több gyerek a családban

- Önhibán kívüli alacsony kereset, stb.

d.) Egészségi okok

- Idegbetegség, elmebaj a tanulót, az anyát, vagy az apát illetően

- Más idegbeteg a családban stb.

- A prevencióban, a gyermek személyiségkárosodásának megelőzésében, a már bekövetkezett károsodások megszüntetésében vagy enyhítésében való közreműködés.

- A káros hatások megelőzésére szolgáló pedagógiai eszközök, módszerek:

A gyermek fokozott figyelemmel kísérése

Kapcsolatteremtés a gyermekkel és családjával

Irányítás, befolyásolás, végső esetben beavatkozás a nevelésbe

Személyes beszélgetés, tájékozódás a család körülményei iránt

Beszélgetés a családdal

A gyermek szubjektív állapotának felmérése pedagógiai - pszichológiai eszközökkel

A pedagógus szemléletének elfogadtatása a szülőkkel.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység:

A tanulók egyre növekvő része szociálisan hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. Egyre több a bizonytalanság érzésével küzdő, pedagógus segítségére szoruló, védettségre vágyó gyermek. Az esélyegyenlőség hatékonyabb biztosítása érdekében megvalósuló tevékenységek:

A hátrányok csökkentése és az ebből származó leszakadás elkerülése érdekében:

· a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva biztosítja az egész napos ellátásokat (napközi) és a nyári diákétkeztetést;

· az iskola megszervezi és végzi a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 171.§-ában leírtak szerint a képesség kibontakoztató felkészítést ( IPR alapú oktatás)

· kirándulások, kulturális rendezvények költségeihez lehetőségeink szerint hozzájárulást biztosítunk;

· szoros kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal;

· fokozottan törekszünk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók családi környezetének megismerésére, tanulmányi eredményük, magatartásuk figyelemmel kísérésére, pályaválasztásuk segítésére.

· felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk;

· erősítjük a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatait;

· igény estén egészségügyi és bűnmegelőzési szakember bevonásával előadásokat szervezünk a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak csökkentéséhez,

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatokat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja.

IPR alapú oktatás

Iskolánk a 2009/2010. tanévben vezette be az integrált oktatást Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választható tantervet, tankönyvet stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét.

Kiindulópontja, hogy a tanulók közötti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekben. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiség-struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

1. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza:

- Az alkalmazás feltételei. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

- Elvárható eredmények

2. Az alkalmazás feltételei

Integrációs stratégia kialakítása (intézményi önértékelés)

- Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján

- Célrendszer megfogalmazása (az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása- helyi sajátosságok figyelembe vétele)

· Az iskolába való bekerülés előkészítése

- Az óvodából az iskolába való átmenet segítése

- Óvoda-iskola átmenet munkacsoport működtetése

· Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése

- Szülői házzal

- Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

- Szakmai és szakszolgálatokkal

- Középfokú oktatási intézményekkel

- Roma Nemzetiségi Önkormányzattal

- Civil szervezetekkel

3. Várható eredmények

· A hátrányos helyzetű tanulók aránya az intézményben megfelel a jogszabálynak előírtaknak

· Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére

· Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer

Ezek eredményeként:

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma

Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskola rendszerből kikerülők száma

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma

Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogaik gyakorlási rendje:

A Nkt. 48 § (4) bekezdése és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120 §-a rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben

a) Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott diák önkormányzati képviselők állnak. A tanulókat a DÖK

képviseli, munkáját az iskolai diákmozgalmat segítő tanár (DÖK vezető) támogatja és fogja össze.

b) Az iskolagyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb fóruma. A DÖK a diákközgyűlésen - évente két alkalommal - gyakorolja véleményezési jogát. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. Diákközgyűlések közötti időben az igazgatót előre egyeztetett időpontban bármilyen problémával felkereshetik a megválasztott diákképviselőt.

c) Az iskola igazgatója napi kapcsolatot tart a DÖK vezetővel. A DÖK a működéshez az iskola helyiségeit, annak berendezését használhatja összejövetelei, tanácskozásai alkalmával. A DÖK a rendezvényeihez az iskola költségvetéséből szükség esetén anyagi támogatást kaphat. A támogatásról a nevelőtestület véleményének kikérése után a költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével az igazgató dönt. Az iskolai diákönkormányzat feladatainak ellátáshoz saját bevétellel is rendelkezhet (papírgyűjtésből, jótékonysági rendezvényekből, bálból, stb.). A saját bevételek felosztásáról a DÖK dönt.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.8. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

A tanulók és az intézmény pedagógusai közötti kapcsolattartás.

A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott - saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja..

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogaik gyakorlási rendje:

A Nkt. 48 § (4) bekezdése és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120 §-a rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben

a) Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott diák önkormányzati képviselők állnak. A tanulókat a DÖK

képviseli, munkáját az iskolai diákmozgalmat segítő tanár (DÖK vezető) támogatja és fogja össze.

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

A szülővel való kapcsolattartás színterei:

Szülői munkaközösség. A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban, amely két szinten működik: osztályonként, illetve iskolai választmányi szinten. A szülői közösség képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A szülői értekezlet. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, tanév nyitó szülői értekezletet tart, amely két részből- igazgatói tájékoztató és az osztályfőnöki tájékoztatóból- áll.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői munkaközösség vezetője:

-A gyermekközösségekben felmerülő problémák megoldására.

-A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében.

· A szülői fogadóóra. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Célja a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül egyes tanulók egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal, gyermekkel kapcsolatos információk megosztása, problémák esetén közös megoldási módok keresése.

Iskolánkban tanévenként két alkalommal a munkatervben rögzített időpontú iskolai szintű szülői fogadóórát tartunk. Ezen túl igény szerint akár naponta találkozhatnak a szülők a pedagógusokkal kötetlenül, fogadó órai megkötések nélkül is.

Nyílt tanítási nap. Célja, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, személyesen megismerhesse a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódhasson gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
Iskola csalogató. A több alkalommal megtartandó rendezvényen a leendő első osztályos gyerekeknek és szüleiknek tájékoztatást adunk az iskola személyi, tárgyi feltételeiről, bemutatjuk az iskola épületeit. Tájékoztatjuk a szülőket az iskola eredményeiről az itt tanuló diákok mindennapi munkájáról. Az alsó tagozatos tanulóinkból összeállított csoporttal együtt közös kézműves foglalkozást szervezünk.

· Családlátogatás. Célja a tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése.

Családlátogatásra kerül sor:

- 1. és 5. osztálynál

- osztályfőnök-váltásnál

- hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében probléma észlelésekor

- védelembe vett tanulók esetében

- veszélyeztetett tanulók esetében

- egyéb esetekben, ha a tanuló érdekei ezt kívánják

A szülők tájékoztatási formái

Szóbeli tájékoztatás

-Az ünnepélyes tanévnyitó:

Igazgatói tájékoztató a tanév rendjéről, feladatairól, szervezési kérdésekről.

-Az ünnepélyes tanévzáró:

Igazgatói tájékoztató a tanév értékeléséről.

Fogadóórákat megelőző osztályfőnöki tájékoztató

Az iskolavezetés által kiadott aktuális hírekről, feladatokról és az osztályszintű problémákról, sikerekről.

Írásbeli tájékoztatás

Tájékoztató füzet:

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni.

A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni.

A szaktanár negyedévente beírja az elmaradt bejegyzéseket.

Szabadon választható, nem kötelező tanórai foglalkozásokról szóló igazgatói tájékoztató március 20-ig jelenik meg.

1.8.3.A iskola külső partnereivel való kapcsolattartás formái:

Iskolánkban a feladatok elvégzésére, a tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális feladatok ellátására, a továbbtanulás a pályaválasztás érdekében, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzálása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és szervezetekkel. A vezetők, valamin a pedagógusok rendszeres, személyes kapcsolattartásának formái és módjai:

- közös értekezletek,

- szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel

- közös ünnepélyek megszervezése, lebonyolítása

- intézményi rendezvények

- hivatalos ügyintézés levélben, vagy telefonon.

1.1.Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai:

a) A megfelelő szintű irányítás segítő munkakapcsolatok

- a fenntartóval: Galambok Község Önkormányzata

Zalaszentjakab Község Önkormányzata

- Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatósága

- Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Igazgatósága

- Kormányhivatal

Az eredményes oktató és nevelő munkát segítő munkakapcsolatok

- Galamboki Hagyományőrző Közalapítvány

- Szivárvány Központ (Nevelési Tanácsadó) Nagykanizsa

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság. A tanulók egészségi állapotának megóvását segítő munkakapcsolatok:

- Háziorvos

- Védőnői szolgálat

- Fogorvos

- Galambok SC

b) a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését segítő munkakapcsolatok:

- Fenntartó önkormányzatok igazgatási előadója

- Zalakaros Kistérség Többcélú Társulás Szociális Alapellátó Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

- Galambok Roma Nemzetiségi Önkormányzat

- Zalakarosi Rendőrőrs, iskola rendőr

A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartanak az iskola pedagógusai, elsősorban az IPR munkacsoport vezetője, óvoda-iskola átmenet munkacsoport vezetője, osztályfőnöki munkaközösség és az alsó munkaközösség vezetője.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja:

A vizsgaszabályzat célja, hogy útmutatást adjon azon tanulóinknak és szüleinknek, akik a tanév követelményeit valamilyen okból nem tudják teljesíteni és ezért osztályozó vizsgára kényszerülnek. Valamint azon tanulóinknak is akiket a nevelőtestület határozata javítóvizsga letételére kötelez.

1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya:

A vizsgaszabályzat hatálya az iskola teljes tanulói létszámára kiterjed az alábbiak szerint.

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

· osztályozó vizsgákra,

· javítóvizsgákra

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

1.9.3 Az értékelés rendje

A vizsgázó tanulók értékelését az adott vizsgára létrehozott vizsgabizottság végzi el. A vizsgabizottság tagjai: tantárgyat tanító szaktanár (osztálytanító)

vizsga elnök ( lehetőleg a vizsga tantárgyával azonos szakos

tanár), vizsga bizottsági tag.

A vizsga során a vizsgázó szóbeli és írásbeli vizsgát tesz a vizsga követelményekből összeválogatott feladatokon keresztül. Az értékelést a tantárgyat tanító szaktanár végzi, amelyet a vizsgabizottság tagjaival való egyeztetés után véglegesít.

A vizsga értékelése megegyezik a tanév során alkalmazott iskolai értékeléssel, vagyis 1-5 -ig terjedő érdemjeggyel értékel. A vizsga eredményét a vizsgabizottság konszenzuson alapuló döntéssel hozza meg és az eredményt a vizsga lezárását követő 2 órán belül a vizsga elnök kihirdeti.

A vizsga követelményeket a pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Iskolánk az egyes osztályok létszámait figyelembe véve valamennyi tanulócsoportjába a maximális osztály létszámokat figyelembe véve tud felvenni, illetve átvenni ide jelentkező tanulókat akár a felvételi körzethatárokon kívülről is. A 2. évfolyamtól kezdve az átvétel alapfeltétele, hogy a jelentkező tanuló megfeleljen az iskola 1.9. fejezet 2. pontjában leírt „ vizsgatárgyak követelményei alapján összeállított feladatsornak.

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai

Az első évfolyamosok esetében a beiskolázási körzetünkben működő két óvoda statisztikai létszámadatait vizsgálva megállapítható, hogy valamennyi tanköteles korba lépő gyermek felvételét garantálni tudja az iskola hosszabb távon is. A 2. évfolyamtól kezdődően az iskolánkba jelentkező gyermekek esetében a felvételnél az 1.10. pontban leírtakon túlmenően az iskolavezetésnek vizsgálni kell azt a tényt is,hogy az adott osztályban már hány SNI-s. vagy BTM- es tanuló van már. Ha ez az arány az újonnan felvételét kérő tanulóval(tanulókkal) jelentősen romlik, akkor a jelentkezők felvételét el kell utasítani. Ha avelvételét kérő gyermek lakóhelye, vagy tartózkodási helye a beiskolázási körzetben van, akkor feltételek nélkül fel kell venni.

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez - 1-4. évfolyam
Tantárgyak	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.
Magyar nyelv és irodalom	7	7	6	6
Idegen nyelvek				2
Matematika	4	4	4	4
Erkölcstan	1	1	1	1
Környezetismeret	1	1	1	1
Ének-zene	2	2	2	2
Vizuális kultúra	2	2	2	2
Életvitel és gyakorlat	1	1	1	1
Testnevelés és sport	5	5	5	5
Szabadon tervezhető órakeret	2	2	3	3
Rendelkezésre álló órakeret	25	25	25	27

Óraterv a kerettantervekhez - 5-8. évfolyam
Tantárgyak	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Magyar nyelv és irodalom	4	4	3	4
Idegen nyelvek	3	3	3	3
Matematika	4	3	3	3
Erkölcstan	1	1	1	1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek	2	2	2	2
Természetismeret	2	2
Fizika			2	1
Kémia			1	2
Biológia-egészségtan			2	1
Földrajz			1	2
Ének-zene	1	1	1	1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret	1
Vizuális kultúra	1	1	1	1
Informatika		1	1	1
Technika, életvitel és gyakorlat	1	1	1
Testnevelés és sport	5	5	5	5
Osztályfőnöki	1	1	1	1
Szabadon tervezhető órakeret	2	3	3	3
Rendelkezésre álló órakeret	28	28	31	31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése	Változat
Magyar nyelv és irodalom	A változat
Fizika	B változat
Kémia	B változat
Biológia-egészségtan	B változat
Ének-zene felső tagozat	A változat
Ének-zene alsó tagozat	A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez - 1-4. évfolyam
Tantárgyak	1. évf.		2. évf.		3. évf.			4. évf.
Magyar nyelv és irodalom	7+1		7+1		6+1			6+1
Idegen nyelvek								2
Matematika	4+1		4+1		4+1			4+1
Erkölcstan	1		1		1			1
Környezetismeret	1		1		1			1
Ének-zene	2		2		2			2
Vizuális kultúra	2		2		2			2
Életvitel és gyakorlat	1		1		1			1
Testnevelés és sport	5		5		5			5
Informatika					+1			+1
Szabadon tervezett órakeret	2		2		3			3
Rendelkezésre álló órakeret	25		25		25			27
Óraterv a helyi tantervhez - 5-8. évfolyam
Tantárgyak		5. évf.		6. évf.		7. évf.	8. évf.
Magyar nyelv és irodalom		4+1		4+1		3+0,5	4
Idegen nyelvek		3		3		3	3
Matematika		4		3 +1		3+1	3+1
Erkölcstan		1		1		1	1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek		2		2+0,5		2	2+0,5
Természetismeret		2		2+0,5
Fizika						1,5	1,5
Kémia						1+1	2
Biológia-egészségtan						2	1+0,5
Földrajz						1,5+0,5	1,5
Ének-zene		1		1		1	1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret		1
Vizuális kultúra		1		1		1	1
Informatika		+1		1		1	1+0,5
Technika, életvitel és gyakorlat		1		1		1	+0,5
Testnevelés és sport		5		5		5	5
Osztályfőnöki		1		1		1	1
Szabadon tervezett órakeret		2		3		3	3
Rendelkezésre álló órakeret		28		28		31	31

A szabadon tervezhető óraszámok felosztásánál a nevelőtestület figyelembe vette az iskola tanuló össze tételét, az előző években az egyes tantárgyak tanítása során felmerült tapasztalatokat, az adott tantárgyak hatékonyabb megtanításának jogos igényét.

Az iskola az egyes évfolyamok finanszírozott órakerete terhére az alábbi szabadon választható szakköröket hirdeti meg a tanulók részére:

- kommunikáció

- színjátszó kör

- modellezés

- rajz és festészet

- számítástechnika

- énekkar

- testnevelés és sportfoglalkozás

- hon és népismeret

- elsősegély nyújtás

A fenti foglalkozásokra az előző tanév végén jelentkezhetnek a tanulók. A szakkörök indításánál figyelembe kell venni a jelentkező tanulók számát, a finanszírozott időkeretből igénybe vehető felosztható óraszámot.

Az iskola vállalja a Sajátos Nevelési Igényű tanulók ellátását a 2011. évi CXC. Törvény 6. mellékletének „E” oszlopában szereplő óraszámok alapján. A feladat ellátását az iskola megfelelő ( gyógypedagógusi) végzettséggel rendelkező pedagógussal el tudja látni.

HÍD II program .

Az iskola megszervezi igény esetén a HÍD II . programot.

A HÍD 2. programban a képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. Emellett a közismereti program törekszik a NAT-ban megfogalmazott célok lehetőség szerinti teljesítésre.

A HÍD 2. program további célja, hogy az integrált vagy hagyományos tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását.

Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskolánkban csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyek szerepelnek az oktatási irányító szervezet által elfogadott tankönyvjegyzékben. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. torna-, technika-, rajzfelszerelés).

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más eszközöket az alsó tagozatos és az osztályfőnöki szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt, továbbá az iskolától kölcsönözhető taneszközökről, felszerelésekről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk.

Az iskola tankönyvfelelőse minden év február 15- ig elkészíti a tankönyv rendelési listát. Ez alapján a terjesztőnél az iskola megrendeli valamennyi tanulója számára.

A törvényi rendelkezéseket betartva minden olyan tanulót, akinek alanyi jogon jár a térítésmentes tankönyv a megfelelő mennyiségű és minőségű tankönyvvel az iskola ellátja. A tankönyvek átadására az első tanítási napon kerül sor. A tankönyvek átadásáért az osztályfőnök a felelős.

A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei különös tekintettel a kompetencia-alapú oktatásra vonatkozóan:

· Jellemezze a problémaközpontúság, tartalmazzon tanulói felfedezést biztosító feladatokat.

· Biztosítsa a differenciálást, fejlesztést.

· A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

· A tankönyv igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás rendje szerint minden tanuló számára biztosítható legyen.

· Csak olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzésére kötelezhető a tanuló, amely nélkülözhetetlen a tananyag elsajátításához, és amely minden tanuló számára egyidejűleg alkalmazandó.

· A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, jól olvasható, áttekinthető, szép kivitelezésű és időtálló.

A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanuló életkori sajátosságaihoz. Nyelvezetük feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak

· Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek.

· A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

· Ha a szakértői bizottság szakvéleménye a tanuló számára eltérő tanterv szerinti továbbhaladást ír elő, az iskola beszerzi az ennek megfelelő taneszközöket, tankönyveket.

Nyújtsanak vizuális élményt
Tegyék lehetővé a differenciált tanulást.
Megfizethető legyen azon szülők számára, akiknek alanyi jogon nem jár az ingyenes tankönyvellátás.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Nevelő - oktató munkánk és eszközeink igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz,

értelmi fejlettségéhez, képességeihez.

Munkánk során a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján végezzük el.

A feladatok megvalósításában kitüntetett szempont az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás, a kreatív - és kritikai gondolkodás fejlesztése, a tanulók megfelelő terhelése.

Megvalósítandó feladat:

· az első osztályos tanulók fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe

· a mozgáskoordináció, a ritmusérzék, a mozgáskultúra, a koncentráció, a figyelem

képességének alapozása

· a tanulók önismeretének, együttműködési készségüknek, belső motivációjuknak kialakítása

· az értelmi fejlettségnek megfelelően az alap kulturtechnikák (olvasás, írás, számolás) megismerése, elsajátítása, készséggé válása

· a feladat- és szabálytudat erősítése, önállóság kialakítása

· az iskolai élet szokásrendjének pontos elfogadása, elsajátítása, egymás segítése

· kötelességérzet és felelősségtudat megteremtése, megtartatása

2.4.2. A 3-4- évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Nevelő-oktató munkánkban a már kialakított képességek, készségek továbbfejlesztése a célunk.

Az eltérő érdeklődésű, képességű, motivációjú tanulók egyéni teljesítményük maximumának elérésére törekszünk. A gyermekek sajátosságaihoz igazodva, élményszerűen - olyan

ismereteket nyújtunk, amelyek hasznosíthatók, és segítik majd tanulóinkat eligazodni szűkebb és tágabb környezetünkben.

Megvalósítandó feladat:

· A képességek, készségek, személyiség formálása az alábbi értékek kiemelésével:

- a természeti környezet megóvása, védelme,

- az egészséges és kulturált életmód iránti igény

- az önismeret, az önértékelés kialakítása - felelősségtudat, önállóság, szorgalom, kreativitás

- emberi kapcsolatok kialakítása - megértés, tapintat, egymás elfogadása, udvariasság

- kulturált magatartás, és kommunikáció a közösségben - figyelmesség, önfegyelem,

konfliktus kezelése

- a nemzeti és helyi értékek, hagyományok ápolása

· Az aktív tanulás pszichológiai feltételeinek megteremtése, biztosítása - belső késztetés, az érdeklődés felkeltése és folyamatos fenntartása.

· A tanulásszervezés formáinak alkalmazása a teljesítmény javulás érdekében

- frontális osztálymunka

- differenciált munkaforma - csoportmunka, páros munka, mely lehet homogén, és heterogén

(képességfejlesztő hatású munkaformák: pl:szociális, együttműködés, empátia, tolerancia)

-egyéni munka - mely egyénre szabott (individualizált), ezt felzárkóztatáskor,

tehetséggondozáskor alkalmazzuk

Az alsó tagozaton az ismeretek elsajátításának kontrollálása folyamatos: írásbeli, szóbeli, manuális.

Célunk az ismeretanyag alapszintű elsajátítása

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

Az iskola törekszik olyan tanulási stratégiák elsajátíttatására, melyek segítik az ismeretek tárolását, a köztük lévő kapcsolatok kiépítését, az ismeretanyag rendszerezését, felidézését, hatékony alkalmazását önállóan is.

Tanulóinkat ösztönözzük az együttműködésre, problémáik, feladataik véleményük megvitatására, a feladatok együttes végzésére közösségfejlesztő programokon, tanórákon

Szokások, magatartási minták, ismeretek, szociális képességek gyakorlásának elmélyítése a szociális kompetencia fejlesztésére.

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
az igényes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat megalapozása, az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan és egészségnevelés gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
a különböző tanulási technikák bemutatásával, gyakorlásával az alapkészségek fejlesztését valósítjuk meg.

2.5 Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés megvalósításának módja.

Iskolánkban a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra órarend szerinti megtartásával biztosítjuk. Ez az intézkedés a 2012/2013- as tanévtől felmenő rendszerben került bevezetésre az első és ötödik évfolyamon. A többi évfolyamon a rendszer teljes kiépüléséig a délelőtti kötelező órák keretében megtartott testnevelés órákat a délutáni időszakban az alsó tagozatban az osztálytanítók vezetésével megtartott heti kétszer 1-1 órás sportfoglalkozással, a felső tagozatban pedig a testnevelés szabadon választott foglalkozás keretén belül egészítjük ki a heti öt órára. Ezeket az órákat az egyes évfolyamok számára finanszírozott órakeret terhére tartjuk meg. A heti öt testnevelés óra megtartásához szükséges tornatermi kapacitással rendelkezik az iskola.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Az iskola tanuló összetételének sajátosságait figyelembe véve a helyi tantervbe nem tervezzük a központi kerettantervben megadott tantárgyakon kívül újabb tantárgyak bevezetését. A szabadon felhasználható órakeretet az alap tantárgy óraszám emelésére, ezen tantárgyak tananyagának elsajátítását segítő gyakorló órák beiktatására fordítjuk.

Az iskola tanuló létszáma alapján minden évfolyamon csak 1 osztályt indítunk, ezért a pedagógus választás nem lereváns.

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

2.7.1. A HHH tanulók képesség-kibontakoztató programjára vonatkozó célok:

Célrendszer megfogalmazása:

· Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya

· Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Ehhez minden szakmai és pedagógiai segítséget biztosít az intézmény. Pl.: konzultációs lehetőség adott időpontokban, tankönyv, feladatlap differenciált, egyénre szabott összeállítása, könyvtár mindennapos igénybevételi lehetősége stb.

· Az országos kompetenciamérések eredményeivel az országos átlag elérése a cél. Ennek megvalósításához a pedagógusok modern, hatékony módszerek alkalmazásával, differenciált óravezetéssel, a tehetségek gondozásával, az alapkészségek fejlesztésével járulnak hozzá.

· A szülőkkel való rendszeres, jó együttműködés megteremtése, a szülők, tanulók igényeinek rendszeres felmérése, figyelembe vétele.

A képesség-kibontakoztató foglalkozások során kitűzött nevelési célok és elvárható eredmények:

A tanuló olyan személyiséggé váljon, aki

- el tudja fogadni a másik ember személyiségét

- társas kapcsolataiban toleranciára, együttműködésre törekszik, magatartásával a konfliktusok kezelését, feloldását segíti

- ismeri, tiszteli és óvja a természeti és az épített környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra eredményeit

Várható eredmények:

- Az intézmény tartósan képes a különböző szociokulturális háttérrel és eltérő képességekkel érkező gyerekek fogadására és együttnevelésére

- Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kapnak az együttneveléshez szükséges módszerek

- A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésbe bevont aránya megfelel a jogszabályi előírásoknak

- Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe

- Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel

- Az intézményben létezik a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer

- Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya

- Csökken az intézményben a tankötelezettségikor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma

- Csökken az osztályt ismételni köteles hátrányos helyzetű tanulók aránya

- Az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot elérik

- Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű fiatalok száma

- Kidolgozásra kerül az intézmény egészét érintő mérési forma, valamint a szülői elégedettséget visszajelző eljárás

Az integrációt elősegítő módszertani elemek:

Az oktató-nevelő munka hatékonyságát befolyásoló tényezők:

- A foglalkozások érdekesek, élményszerűek legyenek, hogy a gyermekek örömmel vegyenek ezeken részt, érezzék, hogy valamivel gazdagodtak, többet tudnak.

- A felfedezés izgalma, a sikeres problémamegoldás, az eredményes munka tudata legyen a tanulók tevékenységének legfőbb indítéka.

- A fejlődés alapfeltétele a tevékenykedés.